„A hazai felsőoktatás egyik kiemelkedő intézményeként – az európai egyetemek Magna Charta-jának [sic!] szellemében – a legmagasabb szintű, sokoldalú, multidiszciplináris képzéssel, kutatással és fejlesztéssel járul hozzá az egyetemes tudomány és a magyar társadalom fejlődéséhez” – olvasható a Debreceni Egyetem honlapján a Küldetés menüpont alatt.
A közvetlen előjelek mérsékelten tűntek biztatónak. Március 15-én délelőtt a komplett magyar sajtó a békemenetnek nevezett Orbán-párti tömegrendezvénytől volt hangos, noha alig is volt szükséges azon bármit felhangosítani, hiszen a magyar állam gyakorlatilag korlátlanul bocsátott rendelkezésükre infrastruktúrát és pénzt.
Ne fukarkodjunk a jelzőkkel: azok az oroszországi polgárok, akik az Ukrajna elleni invázió első napja óta tüntetnek nap mint nap a háború ellen, kiemelkedően bátor, tisztességes emberek.
A magyar kormány a béke pártján áll, s emellett fő törekvése, hogy Magyarország „kimaradjon” ebből a konfliktusból. És mivel a béke pártján áll, és ki akar maradni, nem is szándékozik sem katonákat, sem fegyvereket küldeni Ukrajnába.
Imruska, Dömötör és Kázmérka, a három gyenge kezdő. Imruska megvan? Hát Dömötör? Imruska az a kiscsákesz, aki áll mulyán a játszótéren, és bámul egy másik gyereket, aki játszik.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt a kelleténél kevesebb szó esik a pedagógusok változatlanul folytatódó polgári engedetlenségi mozgalmáról.
Kedd délutáni tudásunk a frontok állásáról és az agresszor szándékairól és mozgásáról csak a legrosszabb sejtéseket engedik meg.
Lapzártánkkor mi is, meg mindenki más is arra várjuk a választ eléggé felhős homlokkal, hogy a kedd hajnalban minden jel szerint megindult orosz csapatok vajon hol állnak meg Ukrajna földjén: azon a demarkációs vonalon, amely elválasztja a már megszállt keleti országrészeket az ukrán állam fennhatósága alatt álló területektől, vagy megkísérlik átlépni ezt a frontot.
Okkal várhatott a magyar nyelvtudomány iránt érdeklődő közönség kétszeres ünneplést 2022 elejére. 1872 januárjában, tehát 150 esztendővel ezelőtt jelent meg első alkalommal, és azóta is a szakma alapvetésének tekinthető a Magyar Nyelvőr című folyóirat; és a legismertebb hazai nyelvész, Grétsy László – a Nyelvőr szerkesztőbizottsági tagja – február 13-án lett 90 éves.
Az ellenzéki összefogás pártjai a múlt héten úgy döntöttek, hogy Róna Pétert, az ősz gazdasági jogászt terjesztik fel köztársasági elnöknek. Március 10-én, mielőtt az Országgyűlés megválasztja a Fidesz jelöltjét, ő fogja 15 percben felvázolni credóját és vízióját a jobb életről és a jobb Magyarországról, s e beszéd a körülmények kényszerítő erejénél fogva nem bír más lenni, mint az egyesült ellenzék credója és víziója.
Lapzártánkig harminckét pedagógus tiltakozott a polgári engedetlenség eszközével a tanárok sztrájkjogának kiüresítése ellen. Hétfőn a kőbányai Szent László Gimnázium tizenkét tanára, kedden a Kölcsey Ferenc Gimnázium húsz pedagógusa tagadta meg egy-egy napra a munka felvételét, és Tóth Viktor, az egyik Szent László-s tiltakozó nyilatkozata alapján várható, hogy a napokban további fővárosi intézmények csatlakoznak az akcióhoz.
