MaNcs 34. évf. 30. sz. (2022-07-28)
Borzalmas jövőképet vetített hallgatósága elé Orbán Viktor Tusnádfürdőn beszéde egy pontján, igazából most is remeg a gyomrunk, amikor felidézzük magunkban. Pontosan nem mondta, hogy mikor lesz ez, csak annyit, hogy nem a mi életünkben, hanem a gyerekeinkében.
Tavaly december 22-én az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) valamivel több mint hét hónapra (azaz idén július 31-ig) szóló bruttó 8,2 milliárd forint keretösszegű tanácsadói szerződést kötött a Mangold Consulting GmbH-val. A még a NER viszonyai között is kirívó kontraktust kiszúró momentumos képviselő, Tompos Márton ki is számolta gyorsan, hogy Mangoldnak a remek üzlet „az időszak 152 munkanapjával és 8 órás munkanappal számolva 6 746 875 forintos óradíjat / 53 975 000 forintos napidíjat” hoz a konyhára.
Magyarország miniszterelnöke nagy romániai fellépése előtt is, meg utána is megnézett egy-egy futballmeccset, az egyiket kifejezetten neki rendezték, hogy ő a kedve szerint szórakozhasson. Mert sokan – hívei, nem hívei – úgy tartják, hogy Magyarország miniszterelnöke él-hal a fociért, az a kedvenc sportja neki, akkor örül, ha szurkolói sállal a vállán a VIP páholyból, ispánjai karéjában nézheti, hogy a fiúk a pályán kergetik a pettyest.
Az orosz elnök mostanra szemmel láthatóan felélénkült, sőt, ellazult. Már nem kerüli a népet.
Szály-le, ereszkedgyél a’ tágas térségre, / Menny által a’ Tiszán a’ szöllős Zemplénbe.
(Gyöngyösi István: Porábúl meg-éledett Phoenix)
Alig hogy megjött, drága Szókratészem, újabb leveled Amerikából, érkezett egy másik, ismeretlen ismerősömtől, amelyben felesége haláláról tudósít.
Az orosz villámháború nem jött össze, a tavasszal elindított donbaszi offenzíva pedig kegyetlen felőrlő háborúba fordult. Meddig bírja Kijiv, és meddig utánpótlással Moszkva? Mikor fásul bele a Nyugat a háborúba? A nyári hadműveletekről és a nyugati technikáról is faggattuk interjúalanyunkat.
Miután 2011-től Andy Vajna átszervezte a magyar filmgyártást, sokan úgy gondolták, a hazai mozgóképes iparág új korszakba lépett, ám az igazi paradigmaváltás csak a filmügyi kormánybiztos halála után jött el – de akkor kiönyörtelenül.
Évtizedes örökség, hogy az adózási rendszer nem tud mit kezdeni több százezer emberrel. Azokkal tudniillik, akik nem alkalmazottak és nem nyugdíjasok, akik nem nappali tagozaton tanulnak, akik nincsenek gyeden, gyesen. Kvázi egyéni vállalkozók, kvázi betéti társaságok. Rendszerbe terelésükre több remek ötlet is született már, de eddig egyik sem vált be.
A rezsicsökkentés maradt, de kétsebességessé változott: bizonyos fogyasztási értékek felett egy még mindig kedvezményesnek nevezett, ám az eddiginél jóval magasabb árat fizetnek az energiafogyasztók. Erősen kétséges, hogy az új rendszert akár középtávon fenn tudná tartani a magyar kormány.
Nem tudott csapatot kiállítani az NB III.-ban a több mint százhúsz éves, egykori magyar bajnok városi klub. Az önkormányzat 180 millió forint támogatást követel vissza a Fidesz korábbi helyi erős embere, Pető Tibor vezette egyesülettől.
A MANYI-ra érdemes odafigyelni. A 2021 óta működő kultúrbázis izgalmas színfoltja Budának, rengeteg különféle programmal, kiállításokkal, koncertekkel, civil programokkal és performance-okkal. Befogadtak több Freeszfe-előadást is.
Korábban a brit korona fennhatósága alá tartozó, majd a 20. század végén kínai szuverenitás alá került Hongkongról rendszeresen hallottunk híreket 2019-ben. Bár az ott élők a váltáskor ígéretet kaptak rá, hogy addigi jogaikat továbbra is biztosítják, s a követő két évtized egyáltalán nem volt konfliktusmentes, azért mindig sikerült békés eszközökkel visszaverni a szabadságjogokat érő támadásokat.
Talán a társadalomban elfoglalt másodlagos helyzetükkel is összefügg, hogy a nők, miközben megoldást keresnek személyes(nek látszó!) problémáikra, fogékonyabbá válnak a spiritualitásra.
A korai magyar történelem (a másik bevált, bár kissé félrevezető megfogalmazásban a magyar őstörténet) a történészek számára még mindig az egyik legizgalmasabb terep, annak ellenére is, hogy könnyű beleveszni a nagy elődök egymással polemizáló munkáinak nyomán kiépült útvesztőbe, ahol nem csupán korábbi nagy hatású teóriák ejthetik csapdába a gondolataikat, de még a források értelmezése is ugyanabban a körben forog.
Hat és négy évvel ezelőtti Sziget fesztiválos koncertjei után visszatért Magyarországra a norvég Aurora Aksnes.
Immár Jeff Bridges is belépett azon idősödő akcióhősök körébe (Liam Neeson, Nicolas Cage, Sylvester Stallone, Clint Eastwood, Denzel Washington), akik Dylan Thomas intelmét követve nem megadóan és gyöngén várják a halált, hanem tombolnak, dühöngenek, ha jő a fény halála.
Nyolc év után jelentkezett új verseskötettel. A Légzésgyakorlatok a megbékélésről és az egzisztenciális szorongásról is szól. Az új munkák mellett a költészet mai szerepéről is beszélgettünk, s arról, hogy milyen meleg alkotóként létezni Magyarországon.
Az első hazai független lemezek közt jelent meg 1989-ben Trance Balance című albuma, a korszak egyik legérdekesebb, előzmények nélküli zenei vállalkozása. Váratlan, de annál örömtelibb fordulat, hogy a lemezt 33 évvel a megjelenése után, újramasterelt változatban Angliában is kiadták. A szerzőt a régi/új kiadványról, jazzről, undergroundról, filmzenékről kérdeztük.
Agatha Christie hatása megkerülhetetlen, a műfaj szabályai pedig olyan kötöttek, hogy muszáj valami újdonsággal csavart vinni beléjük – mondta el a rendező, aki Gyilkos party címmel rendezett most egy „ki a tettes?” típusú krimit. A francia filmízlésről, Wes Andersonról és a vírushelyzetben zajló forgatásról beszélgettünk vele.
Amikor Sztupa és Troché meghajtották, megtekerték az álomvesszőt, négy erős kézre és két jó pár kesztyűre volt szükségük, s nekik pont ennyi volt.
Aki ismeri a Jóbarátok azon jelenetét, amelyben Joey a levele minden szavát a szinonimaszótár segítségével írja át, hogy hitelesebbnek tűnjön, az megértheti, hogy mi történt ezzel a Jane Austen-adaptációval.
Közelítő szupernóvától megmenteni a Földet aránylag egyszerű, főleg, ha filmhős az ember, és írnak neki nem kevésbé szuper képességeket, hogy megküzdjön a csakis filmekben felmerülő nehézségekkel egy szériatartozék bombanő oldalán.
Az évek során Thor valamiféle lakmuszpapírrá vált a Marvel-univerzumban, hiszen mindig olyanra fazonírozták, amilyent a korszellem és a pénztárgépek csilingelése diktált.
Kígyóbűvölőnek is lehetne gondolni ezt a zenét, ahogy elindul a Talpunk alatt című számmal.
Az idén készült el a Meet Me in the Bathroom című dokumentumfilm, amely az azonos című könyv alapján a 2000-es évek elején újjászülető New York-i indie rock-szcéna történetét dolgozza fel.
E könyvobjekt, noha egy azonos című kiállításból „táplálkozik”, nem katalógus, s bár a fogalom határai elég tágak, nem is igazán művészkönyv.
Helyenként úgy tűnhet, hogy a kötet versei túlságosan is egyértelműek, jelentésük könnyen hozzáférhető.
Angyal Vera könyvtáros bogárrá változik, de nem úgy, mint Gregor Samsa, hanem direkt: lefekvés előtt gyógynövények főzetét issza.
Hannibál elefántjaira nyilván sokan emlékszünk, de ki tudja, milyen állatok húzták az igát az I. és a II. világháborúban? Hogyan jártak túl az ellenség eszén a hadviselő postagalambok, s meddig szolgáltak a vén csatalovak?
A Földtől másfél millió kilométerre kering az emberiség legújabb űrtávcsöve, legjobban látó szeme. De mit várunk a James Webbtől, mivel jobb, mint a Hubble volt, és mit kell csomagolni, ha az ember egy exobolygóra készül?
