A szerk.

2030

A szerk.

Borzalmas jövőképet vetített hallgatósága elé Orbán Viktor Tusnádfürdőn beszéde egy pontján, igazából most is remeg a gyomrunk, amikor felidézzük magunkban. Pontosan nem mondta, hogy mikor lesz ez, csak annyit, hogy nem a mi életünkben, hanem a gyerekeinkében.

Tegyük azt, cirka 30 év múlva. De legyen 40, akkor mi már biztos nem leszünk. Ekkorra nyugaton a fajkeveredés már átbillent a fordulóponton, és az „iszlám civilizáció” többségbe került a genderőrületben magát a pusztulásba buzító Európa országaiban. A maradék keresztény népesség – a szónok elbeszélése szerint – ekkor Magyarországon fog menedéket keresni, s nekünk az lesz a dolgunk, hogy befogadjuk őket, s közben, „Schengen ide, Schengen oda” a nyugati határainknál megállítsuk azokat, akiket „nem akarunk beengedni”.

E szavakra pokoli jelenetek képzettek meg lelki szemeink előtt. 2064-et írunk, s az újra beüzemelt rajkai határátkelő osztrák oldalán járunk… A zord, fagyos novemberéjen német, francia, holland családok járművei állnak végeláthatatlan sorban, s várnak bebocsátásra a makulátlanul keresztény, fajtiszta Magyarország területére, hogy újrakezdhessék életüket. Síró gyerekek, anyák, akikben a remény viaskodik a kétségbeeséssel, aléló aggok, megtört férfiak, akik magukat okolják: hogyan hagyhatták ezt, és miért nem hallgattak Orbán Viktorra annak idején? Derék határvadászaink pedig tudják, hogy nem engedhetnek feltétel nélkül a keresztény irgalom parancsának, és bizony, minden egyes menekülőt meg kell vizsgálniuk, hogy nem viseli-e magán a fajkeveredés, az elkeresztényietlenedettség jeleit.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Más megvilágításban

A múzeum negyedik tematikus tárlata már a címével egyértelművé teszi, hogy az itt kiállított művek elsősorban azt szeretnék megmutatni, hogy az ember is csak egyetlen entitás a minket körülvevő „sok mindenből”, és emiatt a szerepünket újra kellene gondolnunk.

Varga Judit választása

Nem világos, milyen színjáték bontakozik ki szemünk előtt, az pedig végképp homályos egyelőre, végül hogyan döntenek: megteszik-e a „visszautasíthatatlan” ajánlatot, az érintett a tisztesség maradéka megőrzését választja vagy elfogadja az eddiginél is gátlástalanabb kézitusa katonájának szerepét a hatalomért.

Közel kétmilliárd forint vízdíjat követel az állam Miskolctól, a város bérlakásait adta fedezetként

A magyar állam 2023 végén úgy kapta meg ingyen a rezsicsökkentés miatt milliárdos hiányt halmozó MiVíz Kft.-t 24 milliárd forintos vagyonával, hogy konszolidációt ígértek Miskolcnak. Erre nem került sor, idén nyáron viszont benyújtotta 1,8 milliárdos ki nem fizetett vízdíj számláját a városnak. A törlesztés fedezeteként egy 2,2 milliárd forintra értékelt önkormányzati bérlakásos társasházát adta zálogba a fideszes városvezetés.

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.