A szerk.

Ez is sok

A szerk.

Gyors egymásutánban két olyan kormánypárti ötlet került nyilvánosságra az elmúlt napokban (s lett belőlük ugyancsak rapid tempóban törvényjavaslat), amelyek az amúgy is rossz állapotban lévő ellenzék helyzetét tovább rontanák, mégpedig jelentős mértékben. Az egyik értelmében valamennyi képviselőcsoport hozzájárulna a „rezsivédelmi alaphoz”, és ezért ebben a ciklusban az ellenzék pártjai 3 milliárd forinttal, míg a Fidesz és a KDNP 2 milliárddal kevesebbel gazdálkodhatna.

Az igazi különbség akkor bukik ki, ha az egyes frakciókat sújtó csökkentést havi bontásban látjuk. Az állami pénzekből különféle kiskapuk és okosságok révén amúgy is korlátlanul részesülő kormánypártok csupán néhány milliótól esnének el. Ezzel szemben a normális apparátust és infrastruktúrát legfeljebb takaréklángon fenntartani képes ellenzék nemcsak számszerűen bukik majd nagyobbat e nemes, ámbár kikényszerített felajánlás miatt (mindegyik frakciójuktól valamivel több, mint havi 10 milliót vesznek el), hanem ezt a nagyobb összeget eleve jóval kevesebb pénzből csapolják le, mint a kormánypártok esetében. (A rend kedvéért: a Mi Hazánkat nem soroljuk az ellenzéki pártok közé.) Vajon mire lesz elég a DK frakciójának a havi durván 9 millió, vagy a Momentuménak, a Jobbikénak a havi 7,5? Hogy jobban érzékeljük a dimenziókat, elegendő Hadházy Ákos független képviselő minapi esetét fölidézni. Mivel a házelnök szimpla bosszúvágyból nem hajlandó időpontot kijelölni az eskütételére, Hadházy nem jut pénzhez az Országgyűléstől, így munkatársait, szakértőit sem tudja fizetni. Ezért a nyilvánossághoz fordult, s 6 millió forint erejéig adakozásra kérte a polgárokat, hogy abból ő és a csapata folytatni tudja a „korrupciós esetek feltárását”. Nos, ha egyetlen képviselő érdemi munkavégzéséhez ekkora összeg kell (Hadházy kétségkívül a sokat dolgozó képviselők egyike), akkor vajon egy frakció képes-e 9 millióból minőségi munkát folytatni?

Jófejkedő ostobaság lenne azzal jönni, hogy az ellenzéki pártok ugyan milyen munkát végeznek; vagy az egészet elintézni flegmán annyival, hogy még a csökkentett összeg is túl sok az eddigi teljesítményük ismeretében. Ezúttal arról van szó ugyanis, hogy e lépéssel a felelősségteljes parlamenti ellenzéki politizálásnak a lehetősége csökkent minimálisra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.