A szerk.

Mindent, ami rossz

A szerk.

Mi lehet az a „kiemelt kormányzati érdek”, ami miatt rapid módon ki kellett csinálni a katát mint adózási formát? Mert hogy erre hivatkozott az adózás közismert szaktekintélye, Semjén Zsolt, aki hétfőn benyújtotta a kis­adózó vállalkozók tételes adójáról szóló új törvényt. Amit lapzártánk napján, kedden már meg is szavaztak. Ennyit annak az Európai Bizottságnak tett ígéretről, hogy a kormány széles körben egyeztetni fog a jogszabályok tervezetéről.

Az új szabályozás nagy vonalakban fejlövés a tíz évet élt adónem számára, hiszen katás ezentúl – szeptembertől – csak főállású egyéni vállalkozó lehet, aki kizárólag magánszemélyeknek dolgozik. Kivéve a taxist, de hát az a sárgán is átmegy. Aki megfelel ennek a kritériumnak, örülhet, mert már évi 18 millió forintig adózhat így, és továbbra is csak havi 50 ezer forintot kell fizetnie. A többi húzhat átalányadózni.

De mi volt a baj a katával? És mi a baj az eltörlésével? És mi a baj mindennel?

A kilencvenes években az adózási rendszer életre hívta a kényszervállalkozót. A társaságok költségszerkezetében a bér csak kisebb rész, kellemetlen, de nem egyedüli. Ehhez képest a kényszervállalkozónak lényegében egyetlen költsége van: a saját bére, illetve annak adója, járuléka, minden kínja. Ez a költség még ma is rettentően magas, 100 forint bevételből majdnem 50 megy el szochóra, szja-ra, egyéni járulékra. Havi pár százezer forint bevétellel nem lehet ezzel talpon maradni; így nem lehet megélni. Mely helyzet kétféleképpen kezelhető: nem vallunk be semmit, zsebbe dolgozunk (mint munkavállaló) és dolgoztatunk (mint munkaadó), vagy alternatív módon adózunk. Az első verzió valójában senkinek sem érdeke, ezért az állam igyekezett speciális adókkal előállni. Ilyen volt az azóta már elenyészett eva, vagyis az egyszerűsített vállalkozói adó, és ilyen a hasonló sorsra ítélt kata is. Mindkettő rendkívül népszerűvé vált, nem is csoda: nincs adminisztráció, alacsony az adóteher, nem kell úgy tenni, mintha cégek volnánk, csak be kell fizetni a havi valamit, ami még épp hagy élni, jóccakát.

A katával azonban sikerült brutálisan alacsonyra tenni a lécet. Bár eredetileg az volt a terv, hogy csak azok katázhassanak, akik magánszemélyeknek szolgáltatnak – cipőjavító, tánctanár, matekkorrepetitor, műkörmös –, végül mindenki besétálhatott ebbe az akolba. A kormány 2012 óta folyamatosan enyhítette a szabályait, így már csak az nem katázott, aki nem akart. Az elég vonzó, hogy 12 millió forintos éves bevétel mellett is csak 600 ezer az adó, a többi a nettó jövedelem. Ez irreálisan alacsony terhelés. És ezen nem változtatott az évi hárommillió forint bevétel feletti extra adó sem, amit tavaly vezettek be – ez pár ezer katást riasztott el a több mint négyszázezerből.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.

High-tech a pusztában?

Tudományos technológiai parkot terveznek komoly egyetemi háttérrel, a beruházást előzetesen majd’ 12 milliárd forintra becsülik. Mindezt Békés megye egyik leghátrányosabb településére, Pusztaföldvárra „álmodták meg”. Az összeg több mint fele a kormánypárti polgármester cégére menne.

 

A Fidesz lakmuszpapírja

A szélsőjobboldali párt vélhetően megsokszorozza önkormányzati helyeinek számát, és az EP-be is bejuthat. A „Magyar Péter-jelenség” különösebben nem befolyásolja támogatottságukat, a Fidesznek pedig szüksége van rájuk. Addig, amíg még jobban meg nem erősödnek.