Mindent, ami rossz

Mi lehet az a „kiemelt kormányzati érdek”, ami miatt rapid módon ki kellett csinálni a katát mint adózási formát? Mert hogy erre hivatkozott az adózás közismert szaktekintélye, Semjén Zsolt, aki hétfőn benyújtotta a kis­adózó vállalkozók tételes adójáról szóló új törvényt. Amit lapzártánk napján, kedden már meg is szavaztak. Ennyit annak az Európai Bizottságnak tett ígéretről, hogy a kormány széles körben egyeztetni fog a jogszabályok tervezetéről.

Az új szabályozás nagy vonalakban fejlövés a tíz évet élt adónem számára, hiszen katás ezentúl – szeptembertől – csak főállású egyéni vállalkozó lehet, aki kizárólag magánszemélyeknek dolgozik. Kivéve a taxist, de hát az a sárgán is átmegy. Aki megfelel ennek a kritériumnak, örülhet, mert már évi 18 millió forintig adózhat így, és továbbra is csak havi 50 ezer forintot kell fizetnie. A többi húzhat átalányadózni.

De mi volt a baj a katával? És mi a baj az eltörlésével? És mi a baj mindennel?

A kilencvenes években az adózási rendszer életre hívta a kényszervállalkozót. A társaságok költségszerkezetében a bér csak kisebb rész, kellemetlen, de nem egyedüli. Ehhez képest a kényszervállalkozónak lényegében egyetlen költsége van: a saját bére, illetve annak adója, járuléka, minden kínja. Ez a költség még ma is rettentően magas, 100 forint bevételből majdnem 50 megy el szochóra, szja-ra, egyéni járulékra. Havi pár százezer forint bevétellel nem lehet ezzel talpon maradni; így nem lehet megélni. Mely helyzet kétféleképpen kezelhető: nem vallunk be semmit, zsebbe dolgozunk (mint munkavállaló) és dolgoztatunk (mint munkaadó), vagy alternatív módon adózunk. Az első verzió valójában senkinek sem érdeke, ezért az állam igyekezett speciális adókkal előállni. Ilyen volt az azóta már elenyészett eva, vagyis az egyszerűsített vállalkozói adó, és ilyen a hasonló sorsra ítélt kata is. Mindkettő rendkívül népszerűvé vált, nem is csoda: nincs adminisztráció, alacsony az adóteher, nem kell úgy tenni, mintha cégek volnánk, csak be kell fizetni a havi valamit, ami még épp hagy élni, jóccakát.

A katával azonban sikerült brutálisan alacsonyra tenni a lécet. Bár eredetileg az volt a terv, hogy csak azok katázhassanak, akik magánszemélyeknek szolgáltatnak – cipőjavító, tánctanár, matekkorrepetitor, műkörmös –, végül mindenki besétálhatott ebbe az akolba. A kormány 2012 óta folyamatosan enyhítette a szabályait, így már csak az nem katázott, aki nem akart. Az elég vonzó, hogy 12 millió forintos éves bevétel mellett is csak 600 ezer az adó, a többi a nettó jövedelem. Ez irreálisan alacsony terhelés. És ezen nem változtatott az évi hárommillió forint bevétel feletti extra adó sem, amit tavaly vezettek be – ez pár ezer katást riasztott el a több mint négyszázezerből.