A szerk.

Mindent, ami rossz

A szerk.

Mi lehet az a „kiemelt kormányzati érdek”, ami miatt rapid módon ki kellett csinálni a katát mint adózási formát? Mert hogy erre hivatkozott az adózás közismert szaktekintélye, Semjén Zsolt, aki hétfőn benyújtotta a kis­adózó vállalkozók tételes adójáról szóló új törvényt. Amit lapzártánk napján, kedden már meg is szavaztak. Ennyit annak az Európai Bizottságnak tett ígéretről, hogy a kormány széles körben egyeztetni fog a jogszabályok tervezetéről.

Az új szabályozás nagy vonalakban fejlövés a tíz évet élt adónem számára, hiszen katás ezentúl – szeptembertől – csak főállású egyéni vállalkozó lehet, aki kizárólag magánszemélyeknek dolgozik. Kivéve a taxist, de hát az a sárgán is átmegy. Aki megfelel ennek a kritériumnak, örülhet, mert már évi 18 millió forintig adózhat így, és továbbra is csak havi 50 ezer forintot kell fizetnie. A többi húzhat átalányadózni.

De mi volt a baj a katával? És mi a baj az eltörlésével? És mi a baj mindennel?

A kilencvenes években az adózási rendszer életre hívta a kényszervállalkozót. A társaságok költségszerkezetében a bér csak kisebb rész, kellemetlen, de nem egyedüli. Ehhez képest a kényszervállalkozónak lényegében egyetlen költsége van: a saját bére, illetve annak adója, járuléka, minden kínja. Ez a költség még ma is rettentően magas, 100 forint bevételből majdnem 50 megy el szochóra, szja-ra, egyéni járulékra. Havi pár százezer forint bevétellel nem lehet ezzel talpon maradni; így nem lehet megélni. Mely helyzet kétféleképpen kezelhető: nem vallunk be semmit, zsebbe dolgozunk (mint munkavállaló) és dolgoztatunk (mint munkaadó), vagy alternatív módon adózunk. Az első verzió valójában senkinek sem érdeke, ezért az állam igyekezett speciális adókkal előállni. Ilyen volt az azóta már elenyészett eva, vagyis az egyszerűsített vállalkozói adó, és ilyen a hasonló sorsra ítélt kata is. Mindkettő rendkívül népszerűvé vált, nem is csoda: nincs adminisztráció, alacsony az adóteher, nem kell úgy tenni, mintha cégek volnánk, csak be kell fizetni a havi valamit, ami még épp hagy élni, jóccakát.

A katával azonban sikerült brutálisan alacsonyra tenni a lécet. Bár eredetileg az volt a terv, hogy csak azok katázhassanak, akik magánszemélyeknek szolgáltatnak – cipőjavító, tánctanár, matekkorrepetitor, műkörmös –, végül mindenki besétálhatott ebbe az akolba. A kormány 2012 óta folyamatosan enyhítette a szabályait, így már csak az nem katázott, aki nem akart. Az elég vonzó, hogy 12 millió forintos éves bevétel mellett is csak 600 ezer az adó, a többi a nettó jövedelem. Ez irreálisan alacsony terhelés. És ezen nem változtatott az évi hárommillió forint bevétel feletti extra adó sem, amit tavaly vezettek be – ez pár ezer katást riasztott el a több mint négyszázezerből.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.