A szerk.

Száműzetés

A szerk.

Felemelő ünnep lesz, a helyszínt már előző nap fellobogózzák, másnap reggel a köztévé a közönség érkezése előtt elfoglalja a helyét, hogy aki nem lehet jelen a Nemzet Főterén, az se maradjon le semmiről.

Mert a Nemzet egységbe forr, azonos ritmusra dobbannak a magyar szívek majd azon a komor, ámde méltóságteljes, hovatovább katartikus Kossuth téri eseményen. A Házelnök alig észrevehetően remegő, de azért határozott hangon ismerteti az Országgyűlés határozatát, az éppen aktuális köztársasági elnök – már ha létezik akkor is e pozíció – eleget téve kötelezettségének, kihirdeti a Nemzet választott képviselőinek akaratát: a Spekulánst nemkívánatos személynek nyilvánítják az országban, miután a Nemzet Vezetője elleni folyamatos kül- és belhoni ármánykodásaival méltatlanná vált a további magyarságra. A Nemzet Vezetője komoly tekintettel figyel, néha, egyetértése jeléül, biccent a fejével – ilyenkor hallani is a képviselőkből felszakadó megkönnyebbült sóhajt. A szertartás végén ünnepélyes keretek között elégetik a Spekulánst formázó szalmabábut, ily módon szimbolizálva, hogy véglegesen száműzve lett egykori hazájából. Majd mindenki a jól végzett munka örömével tér haza Magyar Családja körébe.

A híradások szerint a kormánypárti frakció Orbán kérésbe csomagolt felszólítására vette fontolóra a „szuverenitásra” veszélyes, külföldi pénzeket elfogadó felforgató elemek lehetséges kitiltását az országból. Bár Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón cáfolta, hogy csak magyar állampolgársággal rendelkezők kiutasításáról is szó lenne, Orbán eredeti ötlete erre vonatkozott: ki innen mindenkivel, aki ellene véteni mer.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.