A szerk.

A második legvidámabb barakk

A szerk.

Célba ért Huliak! Mellbedobással, de sportnyelven szólva az is szépen csillog.

A múlt héten Peter Pellegrini szlovák államfő az elnöki palotában (a pozsonyi Grassalkovich-kastélyban) fogadta Rudolf Huliakot, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) renegátjainak főalakját, s e fogadáson mindkettejük nagy megelégedésére alakultak a dolgok: Huliakból sportminiszter lett!

Nem ez az első alkalom, hogy a kortárs szlovák nácizmus e sötét behemótja tárcára mozdul a homályból, Robert Fico miniszterelnök már a 2023-as választások után minisztert szeretett volna fabrikálni belőle, akkor éppen környezetvédelmit, mert Huliak ahhoz is nagyon ért. Ám a cudar Zuzana Čaputová akkori köztársasági elnök visszautasította a kinevezését, mindenféle disznóságokra hivatkozva, melyek közül az, hogy nevezett jogerős rémhírterjesztő, még a finomabbak közé tartozott. Aztán persze Čaputová szedte a sátorfáját, de Pellegrini érkeztével sem fordult jobbra semmi – Huliak egy kicsit el lett felejtve.

Ezt bizonnyal borúsan észlelvén, Huliak újra igyekezett hallatni magáról, hisz’ parlamenti képviselőnek és a kétezerötszáz lelkes Očová (Nagyócsa) polgármesterének lenni nem akkora muri, mint miniszternek. Csak hát az SNS elnökének, Andrej Dankónak más favoritjai voltak, ezért Huliak borította a csónakot. Egy kezünkön megszámlálható két hívével otthagyta a pártot, s megalapította a Nemzeti Koalíció nevű formációt, melybe ugyan a családjából sem lépett be mindenki, de hivatkozni lehetett rá. Ilyen minőségében Huliak aztán a Smerből (Fico pártja), a Hlasból (Pellegrini pártja) és az SNS-ből álló kormánykoalíció zsarolásával múlatta leginkább az idejét, s hogy nem is sikertelenül, azt leginkább Robert Fico a tárgyban végzett instanciázása bizonyította. Huliak nem kertelt, miniszter akarok lenni, mondta, s azt mondták neki, hogy jóvan’, csak szlovákul.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."