A szerk.

Magyarország a demokratikus fordulat óta eltelt időben elvesztette a politikusaiba vetett bizalmát - ez olyannyira nem újság, hogy az előző választásokon már egy erre utaló jelmondattal (Lehet más a politika!) be lehetett kerülni a törvényhozásba.

A folyosók sötétek, nem jár a páternoszter, a hétvégére a fűtést is kikapcsolták, a dolgozók dideregnek az irodákban, s ahelyett, hogy dolgoznának, arról beszélgetnek, milyen hideg van itt.

Százmilliós megrendelés az ATV-s Mészáros Tamásnak című cikkünk valótlan állításokat tartalmaz.

„Matolcsy egyre inkább emlékeztet egy csehovi kisemberre, akinek csak akkor jut eszébe, hogy mit kellett volna mondania, amikor kijön a miniszterelnök dolgozószobájából, de persze Orbánnak utólag sem mondja.”

Mert az egész Magyarországot nem lehet lefoglalni, nemhogy hetekre vagy évekre, de még egy percre sem. Oda kell menni, ahova lehet, ott kell sokkal többen lenni, mint a kivezényelt ünneplők, de legfőként ott kell sokkal jobbakat mondani, mint a betoji ünnepi szónokok.

„Jelen levelünkben avval a határozott kéréssel fordulunk Önhöz, hogy szerkesztőségünknek haladéktalanul, visszamenőleges hatállyal, summa cum laude minősítéssel kisdoktori címet adományozni szíveskedjék.”

Emlékeznek a legendás légügyi dinasztia sarjaként feltörő Hingyi Beatrixre? Nem? Pedig génjeiben hordta ő a boldog jövőt: a nemzeti együttműködést. Mert képzeljünk csak el egy országot, ahol valami politikusarc vagy valamelyik fullajtárja ír egy törvényt, aztán a szerint a törvény szerint kinevezik a feleségét, volt feleségét, leendő feleségét egy állami hivatal élére.

Vagy nem mondta azt, amit mondott? Lapunk három független forrásból is úgy értesült, hogy a magyar kormányfő azon a bizonyos, a múlt csütörtök este kezdődött és péntek hajnalig tartó miniszterelnöki csúcsvacsorán mégiscsak azt mondta, hogy nem.

Orbán Viktor álmot látott. Egy nagy turulmadár közeledett feléje, és amikor Orbán már épp elszaladt volna, nehogy a turulmadár meglegyintse a kobakját, akkor látta, hogy nem is madár az, hanem egy nagy Excel-táblázat verdes fölötte.

"Schmitt Pál vágja ugyanis csak igazán bóvliba ezt az országot, nem a Fitch Ratings. Hisz a hazugság, a lopás immár az államiságunk szimbólumáig ér, innen már nincs fölfelé, csak lefelé van. Mindaz a sár, amit ez az ügy is kitermelt, elkezd szépen lecsorogni előbb Schmitt lábszárán, aztán szépen végig az egész hóbelevancon, s nem fog megállni a lakások küszöbénél sem."

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője levelet küldött szerkesztőségünknek, miszerint Orbán Viktor igenis válaszolt Sarkozy levelére.

Nicolas Sarkozy is írt Orbán Viktornak, még novemberben. A francia elnök a mai napig nem kapott választ, a beruházásokért aggódó levelet a kormány ügyesen titkolta. Eddig.

Vajon mi eshet le Magyarországnak az európai csúcson a nagyok asztaláról? Amint arról beljebb részletesen is harangozunk, az lesz, hogy Németország ad pénzt, de.

"Az Uniós tiltakozás egy halk csuklást sem váltott ki a törvények elfogadásának idején a beterjesztőkből, azóta pedig gátlástalanul és monotonon szajkózzák, hogy a jegybanktörvény megfelel az Uniós jogoknak."