A szerk.

Városi szél

A szerk.

„Jövőre ott is uniós választások lesznek és elnökválasztás. A most tapasztalt folyamatok akkor is érvényesülnek majd: Robert Ficóra további megérdemelt pofonok várnak” – írtuk bő egy esztendeje, tavaly novemberben, amikor a szlovákiai önkormányzati választásokon Pozsonyt elvette egy független ellenzéki jelölt, Matúš Vallo építész a kormányon lévő Fico-párttól (Smer).

S a pofonok jöttek is sorra, az ellenzék előretört az európai választásokon, elnöknek pedig megválasztották Zuzana Čaputovát, aki olyannyira ellenzéki, hogy már-már alternatív: környezetvédő aktivistákból ezen a tájon fellépéséig nem volt szokásban államfővé válni. Alig két hónap múlva pedig parlamenti választások lesznek Szlovákiában, ahol alkalmasint ajtót mutat az ország Robert Ficónak (Pellegrini nevű kiszerelésének), s vele a kelet-európai típusú populizmusnak, illetve maffiaállamnak is. Az operáció valószínűségébe vetett hitet csak erősíthetik a körvonalazódó ellenzéki összefogásról szóló hírek – nem közös indulásról, egyelőre afféle meg nem támadási szerződésről van szó, de ennek a jelentőségével talán a legjobban mi vagyunk tisztában.

Csakhogy ez az írás nem a szlovák belpolitika várható alakulásával kíván foglalkozni, még akkor sem, ha az idecitált önkormányzati választásokon a pozsonyihoz módfelett hasonló módon nyert a feltörekvő ellenzék Nagyszombatban, Komáromban és Nyitrán is. Vagy­­is inkább csak részben akar szólni ez az írás Szlovákiáról, szám szerint negyedrészben (25 százalékban).

Hétfő délelőtt ugyanis a CEU Nádor utcai, finoman szólva is emblematikus épületében létrejött egy találkozó, ahol az úgynevezett visegrádi négyek főpolgármesterei dugták össze a fejüket – kivétel nélkül ellenzékiek. Tudjuk, a visegrádi országok mindegyikét súlyosan populista, unióellenes, rossz pedigréjű kormányok vezetik, melyek mind a demokrácia lebontásán dolgoznak, s majd’ mindegyik programszerűen űzi az állami szintű korrupciót. Nem akarunk dicsekedni, de nálunk a legrosszabb a helyzet: kétségkívül Orbán Viktor jutott a legmesszebbre a demokrácia leépítésében éppúgy, mint az EU-tól való eltávolodásban. De teper a többi is, Jarosław Kaczyński csapatai kikezdték az igazságszolgáltatást, Andrej Babiš orbitális korrupciós ügyeitől hangos a világsajtó, Prágában gyakoriak a több tíz­ezres, alkalmanként több száz­ezres tüntetések, s hát Robert Ficót és alvilági kapcsolatait sem kell bemutatnunk.

Nevezettek mindenféle nemtelen eszközt bevetve mostanáig meg tudták őrizni hatalmukat – van, aki tragikusan hosszú ideig –, s minden jel arra mutat, hogy el sem akarják engedni soha. De mindegyik megkapta már a maga súlyos sebeit: a demokratikus erők lám, mindenütt visszavették a fővárost. Prágának konkrétan kalózpárti főpolgármestere van az ifjú Zdeněk Hřib személyében, Varsót pedig a Polgári Platform képviseletében vezeti Rafał Trzaskowski. Mind a négy főváros élén tehát negyvenes, magasan kvalifikált, tiszta múltú politikus áll. S hogy szándékaik felől sem lehet különösebb kétségünk, arra kitűnő példa ez a hétfői találkozó, a közös nyilatkozat, paktum aláírása. Mely meglehet, hogy egyelőre nem sokkal több demonstrációnál, szimbolikus gesztusnál, bár már annyiban is döntő fontosságú lenne. Mert ezek a fővárosok, ezek az önkormányzati vezetők, s az őket delegáló formációk lehetnek képesek arra, hogy visszafordítsák a régió látványosan negatív politikai folyamatait.

De lehet-e csupán a fővárosokból választást nyerni? Lehet-e egy fővárosnak, egy fővárosi vezetésnek valamennyire is megakadályozni a kistelepülések választásainak láncszavazásos, zsarolásos, s minden egyéb, határozottan feudális módszerekkel véghezvitt elcsalását? Odamegy tán Karácsony, és azt mondja, ne tovább? Ez aligha elképzelhető. A megoldás mégis egyszerű: jó fővárost kell csinálni. Üldözni kell a korrupció minden formáját, átláthatóan kell működni, világossá kell tenni az értékeket, ellent kell állni a kormányzat területszerző manővereinek, nem kell engedni a zsarolásnak, satöbbi, satöbbi, fújja ezt mindenki kívülről. És persze össze kell fogni. Még a legnagyobb ellenszélben is. Ahogy most összefogtak a fővárosok, ahogy nemrég összefogtak Magyarország ellenzéki vezetésű megyei jogú városai is (szám szerint tízen).

A fővárosok összefogásának első dokumentuma, a hétfőn aláírt Szabad Városok Paktuma már most több mint szimbolikus gesztus. Szerepel benne a politikai szándékok deklarálásán túlmutató passzus is, mely szerint az aláírók küzdeni fognak azért, hogy az EU-s források közül minél több legyen közvetlenül a városok számára elérhető. Ha ebben sikerrel járnak, az a városok kívánatos irányú fejlődésének ígéretén túl a korrupció letörését is segíti majd. Az eredmények látszanak majd, s a javuló közérzet sem áll meg a fővárosok határá­ban. Semmi sem áll meg a városok határán.

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.