A lelkész-miniszter adrenalinszintjét a Nyíregyházi Törvényszék aznapi nem jogerős ítélete lódította meg, miszerint jogellenes a cigány gyermekek elkülönítése a helyi Huszár-telepi általános iskolában. Balog szenvedélyes kifakadása amúgy indokolt: a szegregációs ügyben keményen odatette magát a perbe hívott önkormányzat és az iskolafenntartó görögkatolikus Hajdúdorogi Egyházmegye oldalán, hiszen egyúttal a saját elmeszüleményét, az etnikai-szociális elkülönítésen alapuló ún. felzárkóztató oktatást (a fideszes univerzumban ez a deszegregáció szinonimája) védte. Mert a szegregált felzárkóztatás végeredménye Balog szerint, nem találják ki, a cigány gyerekek sikeres integrációja.
A Huszár-telepi iskola a 90-es évek elején felgyorsult ottani gettósodás következményeként az évtized második felére teljesen cigányiskolává vált. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) 2007-ben sikerrel perelte a szocialista városvezetést, és az önkormányzat 2007-ben bezáratta az iskolát, illetve ingyenes iskolabuszt biztosított a roma gyerekeknek a városi iskolákba járáshoz. Beindult a telepi gyerekek integrált oktatása, és bár mindvégig érzékelhető volt a törekvés a folyamat visszafordítására, megvolt az esélye annak, hogy idővel Nyíregyháza is a deszegregáció magyarországi kevés pozitív példáinak egyikévé váljék. A 2010 őszén megválasztott fideszes polgármester és városházi többség azonban az egykori telepi iskola felújított épületét ingyen a Hajdúdorogi Egyházmegyének adta, amely 2011 őszén felmenő rendszerben ismét beindította az oktatást - a telepiek iskolaválasztását pedig azzal könnyítette a városháza, hogy az időközben megszüntetett iskolabuszt annak ellenére sem indította újra, hogy a Roma Oktatási Alap felajánlotta a járat finanszírozását. A CFCF újra bíróságon támadta meg a reszegregációt - ennek az első felvonása ért véget múlt pénteken.
A perben a felperes a téma elismert szakértőit kérte föl tanúknak, akik évtizedes kutatások és tapasztalatok eredményei alapján, nemzetközi példákon többek között azt mutatták be, hogy milyen drámai társadalmi következményei vannak a reszegregációnak. Az alperes képviselői szerint viszont az integrációban "mindig van valami erőszakos", és az ő pedagógiájuk azért lehet sikeres, mert "szeretetalapú". A tárgyalási fordulók amúgy nem szűkölködtek az abszurd jelenetekben: például amikor az egyház azt bizonygatta, hogy a cigány gyerekek elkülönítése az ő javukat szolgálja (amit támogató szülői nyilatkozatokkal igyekeztek alátámasztani - az ilyen jellegű vitákban egyébként visszatérő momentum, hogy "de hát ezt akarják a cigányok is!"), amúgy meg mindent megtesznek azért, hogy az általuk nevelt telepi gyerekek ne csak az övékéhez hasonló szocializációjú gyerekekkel találkozzanak. Lám, elvitték őket a városi vadasparkba is, ahová, ugye, nem csak romák járnak. (A perről részletesen lásd: Lelkiismeret és vallásszabadság,magyarnarancs.hu, 2012. június 25. ésA "rideg integráció" után,Magyar Narancs, 2012. december 20.)
Az alapítvány a keresetében azt kérte, hogy a Huszár-telepi roma gyerekeket a szintén egyházi fenntartású belvárosi iskola többségi etnikumú osztályaiban helyezzék el, és állítsák vissza a korábban megszüntetett iskolabuszt. Az első fokú ítélet értelmében az egyházmegye az újranyitott iskolában jogellenesen különítette el a cigány gyerekeket, amit a jogerőre emelkedés után kimenő rendszerben kell megszüntetni, azaz a fenntartó nem indíthat újabb osztályokat. A bíróság elfogadta azt az érvet, hogy a szegregált oktatás a legelkötelezettebb pedagógusi munka mellett sem alkalmas versenyképes ismeretek átadására. Az ítélet egyébként alapjogi kérdéseket is érint: a bírói indoklás szerint sem a felekezeti iskolaválasztás szabadsága, sem a felzárkóztató oktatás preferálása nem írhatja fölül az etnikai (és szociális) alapú szegregáció tilalmát.
Fontos ítélet született Nyíregyházán, a per kimenetele azonban változatlanul kétséges: és nem csak azért, mert az alperes fellebbezett az ítélet ellen, és az ügy így másodfokra kerül. Hanem azért, mert bár Magyarországon törvények tiltanak bárminemű (akár szociális, akár etnikai alapú) szegregált oktatást, mégis számos olyan esetben is elkülönítetten oktatnak jellemzően cigány gyerekeket, amikor azt az adott viszonyok nem indokolják. Azért, mert bár a nyíregyházi ügyben felperes CFCF többször is sikeresen perelt a szegregációs gyakorlat megszüntetéséért (Hajdúhadház, Jászladány, Miskolc), érdemi változások az elkülönítést tiltó jogerős, sőt harmadfokú döntések ellenére sem történtek. Azért, mert amíg az állam a teljes erejével nem lép fel a szegregáció ellen, addig megmarad a szociális-etnikai alapú elkülönítés. És Balog Zoltán péntek esti, bicskanyitogató nyilatkozata pontosan arra utal, hogy ha rajta (és a kormányán) múlik, akkor marad. Változatlanul a "gyerekek érdeke" lesz a szegregált oktatás, és ezen túl is nyilván "felzárkóztatásnak" nevezik majd az elkülönítést.
A rasszizmust.
