A szerk.

Visszaszerezni a szavak értelmét

A szerk.

A politika nem szitokszó. Azt jelenti, hogy foglalkozunk közösségünk ügyeivel. Ebben az értelemben például az lenne politika Magyarországon, ha a közelgő társadalmi katasztrófát megelőzendő elkezdődne az összeomlás előtt álló ellátórendszerek átgondolt, hosszú távú konszenzuson alapuló rendbetétele.

Mindez arról jutott eszünkbe, hogy kedd délelőtt megbukott az Orbán Viktor beterjesztette javaslat a hetedik alaptörvény-módosításra, miután az Országgyűlésben nem jött össze az ehhez szükséges 133 támogató szavazat (két nyomorult „igen” hiányzott). Orbán a kudarc után bejelentette, hogy a Fidesz „elnökségi ülése” dönt majd arról, próbálkozik-e újra.

A rend kedvéért jegyezzük meg, hogy az egész cirkusznak semmi értelme nem volt. Maga a módosítás merő süketelés („spirituális keretet” adott volna, ki nem találnák, minek: a nemzeti identitásnak), másrészt azt erősítette volna meg, ami évtizedek óta gyakorlat: hogy Magyarországon menedékjogot, letelepedési engedélyt vagy állampolgárságot minden betelepülni vágyó alapos egyéni elbírálás után kaphat csak. A felhajtásra azért volt szükség, mert Orbán Viktor nem bírt megfelelni önmagának, és október 2-án nem teljesítette a maga elé tűzött célt, az érvényes népszavazás abszolválását. Ilyenkor persze automatikusan életbe lép a NER alapszabálya, miszerint O. Viktor mindig győz. Így a propagandisták először kiizzadták magukból a „politikailag érvényes” kategóriát, aminek az a jelentése, hogy a NER szarik mindenkire meg a törvényekre, és ha a népszavazás a törvény betűje szerint érvénytelen is, a NER-t az semmire nem kötelezi.

Az eleve értelmetlen, a létező magyar és uniós szabályokat semmibe vevő kérdésre kiírt referendum tehát értelmetlen, a létező magyar törvényeket és uniós szabályokat semmibe vevő alaptörvény-módosítást keletkeztetett volna.

Innen indultunk.

A Jobbik eredetileg fölajánlotta Orbánnak, hogy egyszerűbb és olcsóbb, ha népszavazás helyett egyből alaptörvényt módosítunk a migránsügy végső megoldására. (Ami ugyancsak értelmetlen, és ugyancsak a létező szabályok semmibe vétele lett volna, viszont nem megy el rá 20 milliárd forint közpénz.) Orbán ezt akkor visszautasította, de csak azért, hogy október 2. után ő maga tegyen lényegében hasonló ajánlatot – hiszen az országgyűlési kétharmadhoz kellettek nem kormánypárti voksok is. A Jobbik most már a letelepedési kötvény azonnali megszüntetéséhez kötötte a segítségét – a 2013 eleje óta létező kötvény manapság ugyanúgy a szemérmetlen lopás szinonimája, ahogyan 2010 után azzá váltak például a „közbeszerzés”, a „tao”, a „stadionépítés” vagy a „lakóparki szomszéd” kifejezések is –, amire Orbán nem volt hajlandó. A Jobbik nem szavazott, Orbán pedig a kvótareferendum után az Országgyűlésben is kudarcot vallott.

Ide jutottunk el most.

Órák kérdése, és hamarosan megtudjuk, hogy Orbán pontosan tudta, hogy ez fog történni, és lehet, hogy úgy festett a parlamentben, mint aki majd’ felrobban a frusztrációtól az újabb bukás miatt, de ez csak a látszat. Valójában minden a tervei szerint alakult, és ismét mindenkit jól megmalmozott és zsákutcába csalt! Ha vesztett is, ő nyert megint!

Azt, amiről már több mint egy éve szó van (a kvótaügy „kezelése”), csak Magyarországon nevezik politikának. A menekültkrízis és a migráció nem közvetlenül Magyarország gondja, hanem az unióé (elsősorban is Német-, Olasz- és Spanyolországé), éppen ezért uniós szintű megoldást igényel. Ebben Magyarországnak is fontos szerepe lehetne, ha a mi szarházi kormányunk nem a saját hasznát lesné (azaz a kínálkozó lehetőséget itthoni uralma meghosszabbítására) ebben is. A gyűlöletkeltés, a pánikkeltés, a gátlástalan, folyamatos manipuláció és hazudozás is nevezhető persze politikának – ahogyan a szervezett lopás is nevezhető „közbeszerzésnek” meg „állami megbízásnak”.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Éltanulók

Az elmúlt években Magyarországon is részben marketinges buli lett a Budapest Pride, ám most, hogy a kormány betiltaná a felvonulást, elkezdtek mellőle eltűnni a multik. Úgy tűnik, idén a legnagyobb látható partner Budapest önkormányzata lesz.

Kutyaharapást szőrivel

Néhány milliárd forint és a működő külföldi módszer átvétele kellene a kóborkutya-állomány felszámolásához. A kormány ehelyett szigorú szabályokat hozott, amelyek irreálisan nagy büntetést szabnak ki a vétkes gazdákra, az önkormányzatok pedig nem tudják az előírásokat betartatni.

Néha vízbe vetnek

Valaha 50 ezer hektáron termeltek rizst Magyarországon, most 2300 hektár a teljes vetésterület. Ez a növény ötször annyi munkát igényel, mint a kukorica, viszont kevésbé érzékeny a klímaváltozásra. Az elárasztott rizsföldek sajátos módon hatnak a környezetükre.