A szerk.

Visszaszerezni a szavak értelmét

A szerk.

A politika nem szitokszó. Azt jelenti, hogy foglalkozunk közösségünk ügyeivel. Ebben az értelemben például az lenne politika Magyarországon, ha a közelgő társadalmi katasztrófát megelőzendő elkezdődne az összeomlás előtt álló ellátórendszerek átgondolt, hosszú távú konszenzuson alapuló rendbetétele.

Mindez arról jutott eszünkbe, hogy kedd délelőtt megbukott az Orbán Viktor beterjesztette javaslat a hetedik alaptörvény-módosításra, miután az Országgyűlésben nem jött össze az ehhez szükséges 133 támogató szavazat (két nyomorult „igen” hiányzott). Orbán a kudarc után bejelentette, hogy a Fidesz „elnökségi ülése” dönt majd arról, próbálkozik-e újra.

A rend kedvéért jegyezzük meg, hogy az egész cirkusznak semmi értelme nem volt. Maga a módosítás merő süketelés („spirituális keretet” adott volna, ki nem találnák, minek: a nemzeti identitásnak), másrészt azt erősítette volna meg, ami évtizedek óta gyakorlat: hogy Magyarországon menedékjogot, letelepedési engedélyt vagy állampolgárságot minden betelepülni vágyó alapos egyéni elbírálás után kaphat csak. A felhajtásra azért volt szükség, mert Orbán Viktor nem bírt megfelelni önmagának, és október 2-án nem teljesítette a maga elé tűzött célt, az érvényes népszavazás abszolválását. Ilyenkor persze automatikusan életbe lép a NER alapszabálya, miszerint O. Viktor mindig győz. Így a propagandisták először kiizzadták magukból a „politikailag érvényes” kategóriát, aminek az a jelentése, hogy a NER szarik mindenkire meg a törvényekre, és ha a népszavazás a törvény betűje szerint érvénytelen is, a NER-t az semmire nem kötelezi.

Az eleve értelmetlen, a létező magyar és uniós szabályokat semmibe vevő kérdésre kiírt referendum tehát értelmetlen, a létező magyar törvényeket és uniós szabályokat semmibe vevő alaptörvény-módosítást keletkeztetett volna.

Innen indultunk.

A Jobbik eredetileg fölajánlotta Orbánnak, hogy egyszerűbb és olcsóbb, ha népszavazás helyett egyből alaptörvényt módosítunk a migránsügy végső megoldására. (Ami ugyancsak értelmetlen, és ugyancsak a létező szabályok semmibe vétele lett volna, viszont nem megy el rá 20 milliárd forint közpénz.) Orbán ezt akkor visszautasította, de csak azért, hogy október 2. után ő maga tegyen lényegében hasonló ajánlatot – hiszen az országgyűlési kétharmadhoz kellettek nem kormánypárti voksok is. A Jobbik most már a letelepedési kötvény azonnali megszüntetéséhez kötötte a segítségét – a 2013 eleje óta létező kötvény manapság ugyanúgy a szemérmetlen lopás szinonimája, ahogyan 2010 után azzá váltak például a „közbeszerzés”, a „tao”, a „stadionépítés” vagy a „lakóparki szomszéd” kifejezések is –, amire Orbán nem volt hajlandó. A Jobbik nem szavazott, Orbán pedig a kvótareferendum után az Országgyűlésben is kudarcot vallott.

Ide jutottunk el most.

Órák kérdése, és hamarosan megtudjuk, hogy Orbán pontosan tudta, hogy ez fog történni, és lehet, hogy úgy festett a parlamentben, mint aki majd’ felrobban a frusztrációtól az újabb bukás miatt, de ez csak a látszat. Valójában minden a tervei szerint alakult, és ismét mindenkit jól megmalmozott és zsákutcába csalt! Ha vesztett is, ő nyert megint!

Azt, amiről már több mint egy éve szó van (a kvótaügy „kezelése”), csak Magyarországon nevezik politikának. A menekültkrízis és a migráció nem közvetlenül Magyarország gondja, hanem az unióé (elsősorban is Német-, Olasz- és Spanyolországé), éppen ezért uniós szintű megoldást igényel. Ebben Magyarországnak is fontos szerepe lehetne, ha a mi szarházi kormányunk nem a saját hasznát lesné (azaz a kínálkozó lehetőséget itthoni uralma meghosszabbítására) ebben is. A gyűlöletkeltés, a pánikkeltés, a gátlástalan, folyamatos manipuláció és hazudozás is nevezhető persze politikának – ahogyan a szervezett lopás is nevezhető „közbeszerzésnek” meg „állami megbízásnak”.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.