A szerk.

Visszavonják?

A szerk.

Szokatlan dolog történt hétfőn a magyar Országgyűlésben: az igazságügyi bizottság Fidesz–KDNP-s tagjai is támogatták, hogy a parlament tárgysorozatba vegyen egy ellenzéki (MSZP-s) törvényjavaslatot, amely hatályon kívül helyezné a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló 2017-es törvényt.

Szokatlan dolog történt hétfőn a magyar Országgyűlésben: az igazságügyi bizottság Fidesz–KDNP-s tagjai is támogatták, hogy a parlament tárgysorozatba vegyen egy ellenzéki (MSZP-s) törvényjavaslatot, amely hatályon kívül helyezné a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló 2017-es törvényt. A Fidesztől távol áll, hogy csak úgy, a demokratikus működés nagyobb dicsőségére tárgyalgasson ellenzéki kezdeményezésekről, némi alappal feltételezhető tehát, hogy a javaslatot a kormánypárti képviselők meg is szavazzák majd, így heteken belül eltörölhetik a civiltörvényként elhíresült jogszabályt.

Oka éppenséggel lenne erre a Fidesznek. Az Európai Unió Bírósága június 28-i ítéletében számos ponton az uniós jogba ütközőnek találta a civiltörvényt. Közelebbről a tőke szabad mozgásának elvét sértik, az egyesülési szabadságot, a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jogot korlátozzák azok a rendelkezések, amelyek alapján „külföldről támogatott szervezetként” kell regisztrálnia magát minden civil szervezetnek, amely a megelőző évben legalább 7,2 millió forint értékben kapott külföldi támogatást. A szervezetek központi kormányzati nyilvántartásba kerülnek, a „külföldről támogatott” bélyeget pedig fel kell tüntetniük honlapjukon és minden kiadványukon.

A törvényt ugyanakkor pont a kormány által célkeresztbe állított szervezetek – a TASZ, a Helsinki Bizottság és az Amnesty – bojkottálták a legkövetkezetesebben. A regisztráció elmulasztását elvben az ügyészség szankcionálhatná (pénzbírsággal vagy végső esetben a szervezet megszüntetésével), de a törvény elfogadása óta eltelt három évben ilyesmire nem volt példa, ahogy eddig az abszurd szabályozást tiszteletben tartva regisztrálók listáját sem használták politikai célokra – nehéz is lett volna, mert az alacsonyan meghatározott minimumösszeg miatt a közéleti kérdésekben aktív nem kormányzati szervezetek mellett több állatvédő, kulturális vagy épp hagyo­mány­őrző szervezet is bekerült a szórásba. A civiltörvény talán alkalmas lehetett annak sulykolására, hogy a külföldi egyenlő az eleve gyanússal, hatályban tartásának azonban ezen túlmenően nincs különösebb gyakorlati jelentősége, a kormány pedig előbb-utóbb súlyos pénzbírságba futhat bele, ha nem hajtja végre az uniós bíróság ítéletét.

Vannak azonban arra utaló jelek is, hogy a kormány mégsem fogja olyan egyszerűen elengedni a civilek megbélyegzését. A luxembourgi bíróság nyári döntését kommentálva Gulyás Gergely és Varga Judit a totális vereségben is megtalálták a pozitívumot, arról beszéltek, hogy az ítélet is legitim célnak tekinti az NGO-k átláthatóságát, csak ezt más eszközzel kell elérni. Ezekből a megszólalásokból inkább a törvény valamilyen módosítása következne. Baljós előjel az is, hogy az Erasmus+ programot kezelő Tempus Közalapítvány augusztus végén azért nem támogatta a pécsi Emberség Erejével Alapítvány egy pályázatát, mert a szervezet nem volt hajlandó nyilatkozni arról, külföldről támogatottnak minősül-e. Ezzel az eredeti kiírásban nem szereplő, megszorító feltétellel aligha saját szakállára állt elő az Innovációs és Technológiai Minisztérium égisze alá tartozó közalapítvány kuratóriuma – az uniós verdikt után.

Mindezek fényében olyan nagyon akkor se lepődnénk meg, ha mégsem vonnák vissza a civiltörvényt, vagy visszavonnák, de aztán a kormány egy másik, esetleg még gonoszabb szabályozást alkotna a civilek ellen. (Hasonló taktikát vetettek be a tranzitzónák luxembourgi elkaszálása után, a zónákat megszüntették, de ezzel csak még inkább elzárták az országot a menedékkérők elől.) A kormány választását nem a jogkövető magatartás keresése diktálja majd, sokkal inkább az, hogy Orbán pillanatnyilag mit tart a maga számára előnyösnek az uniós költségvetési alkudozásban. A civilek számára valódi elégtételt és megnyugvást a törvény hatályon kívül helyezése jelentene, de nyugodtan nevezhetjük erkölcsi győzelemnek azt is, hogy több mint három éve sikerrel állnak ellen a putyini mintát követő jogszabálynak.

Figyelmébe ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.

Mi történik a föld alatt?

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.

Közlemény

  • Narancs

Kedves Olvasóink,

lapunk idei utolsó száma a jövő héten jelenik meg, és csütörtök helyett már szerdán megvásárolható lesz a megszokott árushelyeken. 

Megint lebukott egy pap

Történetesen megint egy úgynevezett NER-pap (ez valami olyasmi kifejezés, mint a komcsi alatt a békepap volt, tulajdonképpen most is nyugodtan hívhatnánk őket békepapoknak, ugyan, mi változott).

99 éven át

Zielinski Szilárdot (1860–1924) a hazai vasbeton-építészet atyjaként őrzi az emlékezet, ám mielőtt ebbéli tevékenysége kibontakozhatott volna, nagyívű közlekedési koncepciót dolgozott ki.

Félúton

Érdekes interjút adott hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorának Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter.

Lukács György második halála

  • Kardos András

Fiatalkorában Georg Simmel, Emil Lask, Ernst Bloch, Max Weber és még sok más nagy filozófus mondotta, írta, gondolta, hogy Lukács György filozófiai zseni. Lukács hosszú életében bármely fordulata, üldözése, emigrációja határozta meg éppen a filozófus helyzetét, egy dolog biztos volt: marxizmus előtti fiatalkorában, éppen úgy, mint marxista fordulata után, a legnagyobb filozófusok közé tartozott.

Prés alatt

  • Fleck Zoltán

Az év elején kezdte meg működését az új összetételű Országos Bírói Tanács (OBT), amely a 2018 és 2024 közötti, Magyarországon szokatlanul karakán és a függetlenségért harcokat vállaló testületet váltotta fel.

Az embert látni

Kultúrát közvetíteni – ez volt a népművelő feladata. Miközben a kultúraközvetítés kifejezés és a népművelő szó egyaránt kérdéseket vet fel, egy olyan szakma tűnt el, illetve alakult át, amelynek hetvenes évekbeli virágkora máig hatással van az életünkre.

Tesztidőszak

Újabb hecckampányában a Mi Hazánk a kormányoldaltól már ismerős stílusban mossa össze a homoszexualitást a pedofíliával, az utóbbival vádolva az LMBTQ-közösség ismert szereplőit. Az ügyek kirobbantói furcsa módon a kormánymédiából ugrottak ki a leleplezések hitelesebbé tétele érdekében.