A szerk.

Vizes lepedők

A szerk.

Már csak egyet kell aludni, drága olvasóink, és részesei lehetünk a világ legcsodálatosabb (sport)eseményének, az ún. vizes vébének. Holnap felgördül a függöny, eldördül a startpisztoly, a játékvezető a sípjába fúj, este pedig a Duna fölött lebegő színpadon – a valamilyen puccos autóverseny okán épp a környéken csövező híresség – CeeLo Green belecsap a valamicskével több mint tízesztendős Crazy című slágerébe, s azzal kezdetét is veszi az ünnep, már ha nem a hét évvel ezelőtti Fuck yout énekli el, mintegy közkívánatra, de legyen ez meglepetés!

Persze, nézhetjük ezt úgy is, hogy megjelenésünk napján még van hátra egy nap a vizes vébéig, tehát még legalább 24 óráig lehet fogadásokat kötni arra, hogy a sport e nagybetűs ünnepének költségei elérik-e a bűvös 200 milliárdos álomhatárt. Lehet persze, hogy csak rosszindulatú feltételezés ez a részünkről, hiszen amikor e sorokat rójuk, még csak kedd délután van, s reggel óta 170 milliárdon áll a taxaméter, ami épp egy hirtelen kiderült 30 milliárdos tételtől kúszott fel idáig; tehát ha szerdán is befigyel egy ekkora összeg, nem a 200 milliárd ostroma lesz a tét megjelenésünk napján, hanem a csillagos ég.

De akár meglesz a 200-as csúcs, akár nem, ez utóbbi 30 milliárd mellett talán mégsem kéne szó nélkül elmenni. Nem is csak azért, mert titkolták. De tán azért sem, mert könnyen előfordulhat, hogy e disznóságtól eleve sűrűn fertőzött történet legsötétebb gazsága húzódik meg mögötte. Egyelőre pusztán egy sajtóhírről van szó, igaz, cáfolatok nélkül; pontosabban, a cáfolatok helyett burleszkbe illő mellébeszéléssel fogadott sajtóhírről. Ma reggel ugyanis az Index kikukázta valahonnan, hogy ugyan a világbajnokság televíziós közvetítésének, internetes kiszolgálásának a költségei semmilyen kimutatásban nem szerepelnek, de attól még nagyon is léteznek, s épp 30 milliárdra rúgnak. Ezen önmagában nem is csodálkoznánk egy olyan rendezvényen, amit először 8 milliárdos várható költségekkel harangoztak be, s lám, azóta mennyinél tart; ilyen helyeken könnyű még néhány mil­liárdra akadni, pláne, ha az egy jól körülhatárolható kör farzsebe felé igyekszik éppen. Ám most nem csupán erről van szó, hanem obskúrus azeri és orosz cégek erősen kétes célzatú közreműködéséről, természetesen néhány szokott helyi tettestárs oldalán. A világbajnokság ingyenes wifi-szolgáltatásáról azt írja a portál, hogy „Facebook-, Twitter- vagy Instagram-profillal lehet majd felcsatlakozni, a program minden adatot beszív a profilunkból, és elemzi azokat. Amikor pedig legközelebb belépünk, frissíti az új információkkal az adatbázist”. A szoftvert tulajdonló, s eddig elsősorban a szállodaiparban tevékeny azeri cég reklámja szerint mindez arra jó, hogy kitalálják a törzsvendégek kedvenc sütijét, s azzal kedveskedjenek nekik. Ehhez kell nyilván egy Face­book-profil összes adata, nehogy véletlenül Rákóczi-túróst nyomjanak almás pite helyett. A világbajnokság költségeit firtató kérdésekre adott hivatalos válasz mindig azzal szereli le a kérdezőket, hogy maga az esemény pimf összeg, a nagyobb tételek abból adódnak, ami a versenyek után szeretett fővárosunknak megmarad: a csodás uszoda, a pompás sétány, az izé, s igen, ez a főuszoda tágabb környezetében elérhető wifi is. Ha tehát valaki a jövőben letolna egy rigójancsit, nem kell a cukrászdáig sem elfáradnia, elég, ha kimegy az észak-pesti Duna-partra, felcsatlakozik a Facebook-pereputtyával a wifire, s már kapja is. Vagy valahogy máshogy lesz. És ez tényleg egy, csak egyetlen vékony szeletkéje ennek a 30 milliárdos mai sütinek, amiben emellett még ott szaladgálnak Seszták miniszter és az oroszok, az Antenna Hungária vagy éppenséggel az egyik fideszes médiamogul, s még sokan mások.

Mindez valamelyest árnyalja a vizes képet, eddig ugyanis az volt, hogy egy dúlt elme nagyzási hóbortjára elverünk a közösből egy tudományos összeget, ami persze nem megy messze, mert útközben a jó részét ellopják ugyanazok, akik szerint ennek a cirkusznak örülni kell. No, most ehhez még hozzájöttek egyéb természetű, finoman szólva is biztonsági problémákat feltételező simlisségek.

Még mindig van egy nap a kezdetéig, s a cucc maga is eltart két hétig. Mi lesz még itt!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.