A szerk.

Vizes lepedők

A szerk.

Már csak egyet kell aludni, drága olvasóink, és részesei lehetünk a világ legcsodálatosabb (sport)eseményének, az ún. vizes vébének. Holnap felgördül a függöny, eldördül a startpisztoly, a játékvezető a sípjába fúj, este pedig a Duna fölött lebegő színpadon – a valamilyen puccos autóverseny okán épp a környéken csövező híresség – CeeLo Green belecsap a valamicskével több mint tízesztendős Crazy című slágerébe, s azzal kezdetét is veszi az ünnep, már ha nem a hét évvel ezelőtti Fuck yout énekli el, mintegy közkívánatra, de legyen ez meglepetés!

Persze, nézhetjük ezt úgy is, hogy megjelenésünk napján még van hátra egy nap a vizes vébéig, tehát még legalább 24 óráig lehet fogadásokat kötni arra, hogy a sport e nagybetűs ünnepének költségei elérik-e a bűvös 200 milliárdos álomhatárt. Lehet persze, hogy csak rosszindulatú feltételezés ez a részünkről, hiszen amikor e sorokat rójuk, még csak kedd délután van, s reggel óta 170 milliárdon áll a taxaméter, ami épp egy hirtelen kiderült 30 milliárdos tételtől kúszott fel idáig; tehát ha szerdán is befigyel egy ekkora összeg, nem a 200 milliárd ostroma lesz a tét megjelenésünk napján, hanem a csillagos ég.

De akár meglesz a 200-as csúcs, akár nem, ez utóbbi 30 milliárd mellett talán mégsem kéne szó nélkül elmenni. Nem is csak azért, mert titkolták. De tán azért sem, mert könnyen előfordulhat, hogy e disznóságtól eleve sűrűn fertőzött történet legsötétebb gazsága húzódik meg mögötte. Egyelőre pusztán egy sajtóhírről van szó, igaz, cáfolatok nélkül; pontosabban, a cáfolatok helyett burleszkbe illő mellébeszéléssel fogadott sajtóhírről. Ma reggel ugyanis az Index kikukázta valahonnan, hogy ugyan a világbajnokság televíziós közvetítésének, internetes kiszolgálásának a költségei semmilyen kimutatásban nem szerepelnek, de attól még nagyon is léteznek, s épp 30 milliárdra rúgnak. Ezen önmagában nem is csodálkoznánk egy olyan rendezvényen, amit először 8 milliárdos várható költségekkel harangoztak be, s lám, azóta mennyinél tart; ilyen helyeken könnyű még néhány mil­liárdra akadni, pláne, ha az egy jól körülhatárolható kör farzsebe felé igyekszik éppen. Ám most nem csupán erről van szó, hanem obskúrus azeri és orosz cégek erősen kétes célzatú közreműködéséről, természetesen néhány szokott helyi tettestárs oldalán. A világbajnokság ingyenes wifi-szolgáltatásáról azt írja a portál, hogy „Facebook-, Twitter- vagy Instagram-profillal lehet majd felcsatlakozni, a program minden adatot beszív a profilunkból, és elemzi azokat. Amikor pedig legközelebb belépünk, frissíti az új információkkal az adatbázist”. A szoftvert tulajdonló, s eddig elsősorban a szállodaiparban tevékeny azeri cég reklámja szerint mindez arra jó, hogy kitalálják a törzsvendégek kedvenc sütijét, s azzal kedveskedjenek nekik. Ehhez kell nyilván egy Face­book-profil összes adata, nehogy véletlenül Rákóczi-túróst nyomjanak almás pite helyett. A világbajnokság költségeit firtató kérdésekre adott hivatalos válasz mindig azzal szereli le a kérdezőket, hogy maga az esemény pimf összeg, a nagyobb tételek abból adódnak, ami a versenyek után szeretett fővárosunknak megmarad: a csodás uszoda, a pompás sétány, az izé, s igen, ez a főuszoda tágabb környezetében elérhető wifi is. Ha tehát valaki a jövőben letolna egy rigójancsit, nem kell a cukrászdáig sem elfáradnia, elég, ha kimegy az észak-pesti Duna-partra, felcsatlakozik a Facebook-pereputtyával a wifire, s már kapja is. Vagy valahogy máshogy lesz. És ez tényleg egy, csak egyetlen vékony szeletkéje ennek a 30 milliárdos mai sütinek, amiben emellett még ott szaladgálnak Seszták miniszter és az oroszok, az Antenna Hungária vagy éppenséggel az egyik fideszes médiamogul, s még sokan mások.

Mindez valamelyest árnyalja a vizes képet, eddig ugyanis az volt, hogy egy dúlt elme nagyzási hóbortjára elverünk a közösből egy tudományos összeget, ami persze nem megy messze, mert útközben a jó részét ellopják ugyanazok, akik szerint ennek a cirkusznak örülni kell. No, most ehhez még hozzájöttek egyéb természetű, finoman szólva is biztonsági problémákat feltételező simlisségek.

Még mindig van egy nap a kezdetéig, s a cucc maga is eltart két hétig. Mi lesz még itt!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.