A szerk.

Züllöttség exportra

A szerk.

„Megmentettük az iskoláinkat, és nemcsak a kisiskolákat, emeltük az iskoláknak járó támogatást, megdupláztuk a kisebbségi kultúrára fordított összeget és még sorolhatnám. Az emberek úgy veszik, hogy ez természetes, ez megvan” – mondotta a kiváló Bugár Béla a pozsonyi Új Szónak, magyarázandó a Híd-Most párt csudálatos EP-választási szereplését (2,59 százalék = 0 képviselő).

Értjük, a hülye szavazók beleharaptak abba a kézbe, amelyik enni adott nekik, s nem értékelik azt a sok jót, amit a Hídtól kapnak, helyette olyan marhaságokon akadnak fel, hogy kivel van egy kormányban párt. De még jobban ráfáznak, mert 8–9 hónap múlva megtudják, hogy „mit fog jelenteni, ha a szlovák parlament is kisebbségi képviselő, magyar érdekeket védő képviselet nélkül marad”. Nem arról beszél tehát a pártelnök, hogy miért volt Robert Fico kifutófiúja, s nem is arról, hogy mit keresett a portréja közvetlenül Fico és Kaliňák mellett a pozsonyi tömegtüntetések transzparensein, de még csak nem is arról, hogy miért nem kapott a fejéhez akkor, amikor 3,1 százalékkal bukott ki az elnökválasztás első köréből, hanem arról, hogy a rémes szavazók milyen rémesek. Azt ezek után teljesen felesleges is leírni, hogy Bugárnak esze ágában sincs lemondani posztjáról.

„A jó hír azonban az, hogy az MKP kilenc év parlamenten kívüli lét ellenére megtartotta a hitelét és kredibilitását a szlovákiai magyar választók előtt. Dél-Szlovákia meghatározó járásaiban kiváló eredményt értünk el” – ezt már Csáky Pál az ugyancsak szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának EP-listavezetője mondta a lapnak, ugyancsak azt megmagyarázandó, hogy miért zúgott ki ő is, pártja is az Európai Parlamentből a hétvégi választásokon. Hitelről, kredibilitásról, kiváló eredményről beszélni egy bukta kapcsán vagy végtelen cinizmus, vagy azt jelenti, hogy a megszólaló egy másik tévét néz, ahol a némi rezgés után leeső léc érvényes ugrásnak számít (az MKP 4,96 százalékot szerzett). Csákynak sem áll szándékában lelépni, hisz’ tisztán látja ő a személyét övező kimagasló szavazói bizalmat. A nép embere ő konkrétan.

Hogy kinek az embere valójában, az magyarázatul is szolgál a bukásra. Hisz’ miért is van 9 éve a törvényhozáson kívül e párt? Nos, leginkább azért, mert amikor a Fidesz hozzáfogott a NER exportjához, az elsők között feküdtek be neki. Az ügyefogyott szlovákiai magyar szavazók meg feszt arra szavaztak, hogy ők európaiak akarnak lenni, nem pedig Orbán Viktor filléreken vásárolt vazallusai. A Hídnak pedig a szlovákiai magyar szavazók azt mondták, hogy ők európaiak akarnak lenni, s nem Robert Fico filléreken vásárolt vazallusai.

No, de legalább édes Erdélyországunkból bejuttatott egy képviselőt a szintén Fidesz-ernyő alatt röpülő RMDSZ. Hogyan is? Hát, úgy, hogy a Regátban valami csoda hatására egy csomó román szavazatot szereztek, míg a magyarlakta területeken visszaestek erősen. Például „Teleorman megyében, a kormányzó szociáldemokrata párt fellegvárában harminchétszer annyi szavazatot kapott a magyar párt, mint ahány ember a népszámláláson magyarnak vallotta magát!” – számolta ki a román választási iroda honlapja alapján a Magyar Hang. Ehhez talán csak annyit tennénk hozzá, hogy a mondott szociáldemokrata párt elnöke most kapott három és fél év börtönt – korrupcióért.

A Szerbiából érkező furcsa levélszavazatokról meg már ne is beszéljünk, hisz’ anélkül is leszögezhetjük, hogy legalább a NER exportjában tényleg sikeres volt Orbán Viktor: a határon túli magyar politikát is sikerült lezüllesztenie a sárga földig.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.