A szerk.

Züllöttség exportra

A szerk.

„Megmentettük az iskoláinkat, és nemcsak a kisiskolákat, emeltük az iskoláknak járó támogatást, megdupláztuk a kisebbségi kultúrára fordított összeget és még sorolhatnám. Az emberek úgy veszik, hogy ez természetes, ez megvan” – mondotta a kiváló Bugár Béla a pozsonyi Új Szónak, magyarázandó a Híd-Most párt csudálatos EP-választási szereplését (2,59 százalék = 0 képviselő).

Értjük, a hülye szavazók beleharaptak abba a kézbe, amelyik enni adott nekik, s nem értékelik azt a sok jót, amit a Hídtól kapnak, helyette olyan marhaságokon akadnak fel, hogy kivel van egy kormányban párt. De még jobban ráfáznak, mert 8–9 hónap múlva megtudják, hogy „mit fog jelenteni, ha a szlovák parlament is kisebbségi képviselő, magyar érdekeket védő képviselet nélkül marad”. Nem arról beszél tehát a pártelnök, hogy miért volt Robert Fico kifutófiúja, s nem is arról, hogy mit keresett a portréja közvetlenül Fico és Kaliňák mellett a pozsonyi tömegtüntetések transzparensein, de még csak nem is arról, hogy miért nem kapott a fejéhez akkor, amikor 3,1 százalékkal bukott ki az elnökválasztás első köréből, hanem arról, hogy a rémes szavazók milyen rémesek. Azt ezek után teljesen felesleges is leírni, hogy Bugárnak esze ágában sincs lemondani posztjáról.

„A jó hír azonban az, hogy az MKP kilenc év parlamenten kívüli lét ellenére megtartotta a hitelét és kredibilitását a szlovákiai magyar választók előtt. Dél-Szlovákia meghatározó járásaiban kiváló eredményt értünk el” – ezt már Csáky Pál az ugyancsak szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának EP-listavezetője mondta a lapnak, ugyancsak azt megmagyarázandó, hogy miért zúgott ki ő is, pártja is az Európai Parlamentből a hétvégi választásokon. Hitelről, kredibilitásról, kiváló eredményről beszélni egy bukta kapcsán vagy végtelen cinizmus, vagy azt jelenti, hogy a megszólaló egy másik tévét néz, ahol a némi rezgés után leeső léc érvényes ugrásnak számít (az MKP 4,96 százalékot szerzett). Csákynak sem áll szándékában lelépni, hisz’ tisztán látja ő a személyét övező kimagasló szavazói bizalmat. A nép embere ő konkrétan.

Hogy kinek az embere valójában, az magyarázatul is szolgál a bukásra. Hisz’ miért is van 9 éve a törvényhozáson kívül e párt? Nos, leginkább azért, mert amikor a Fidesz hozzáfogott a NER exportjához, az elsők között feküdtek be neki. Az ügyefogyott szlovákiai magyar szavazók meg feszt arra szavaztak, hogy ők európaiak akarnak lenni, nem pedig Orbán Viktor filléreken vásárolt vazallusai. A Hídnak pedig a szlovákiai magyar szavazók azt mondták, hogy ők európaiak akarnak lenni, s nem Robert Fico filléreken vásárolt vazallusai.

No, de legalább édes Erdélyországunkból bejuttatott egy képviselőt a szintén Fidesz-ernyő alatt röpülő RMDSZ. Hogyan is? Hát, úgy, hogy a Regátban valami csoda hatására egy csomó román szavazatot szereztek, míg a magyarlakta területeken visszaestek erősen. Például „Teleorman megyében, a kormányzó szociáldemokrata párt fellegvárában harminchétszer annyi szavazatot kapott a magyar párt, mint ahány ember a népszámláláson magyarnak vallotta magát!” – számolta ki a román választási iroda honlapja alapján a Magyar Hang. Ehhez talán csak annyit tennénk hozzá, hogy a mondott szociáldemokrata párt elnöke most kapott három és fél év börtönt – korrupcióért.

A Szerbiából érkező furcsa levélszavazatokról meg már ne is beszéljünk, hisz’ anélkül is leszögezhetjük, hogy legalább a NER exportjában tényleg sikeres volt Orbán Viktor: a határon túli magyar politikát is sikerült lezüllesztenie a sárga földig.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.