1,5 milliós fizetést kap havonta Szijjártó a győri egyetem kuratóriumi tagjaként

  • narancs.hu
  • 2022. október 26.

Belpol

A miniszternek közpénzekből összesen havi 5,5 millió forintos fizetés jön össze. 

Szijjártó Péter külügyminiszer havi bruttó 1,5 millió forintért tagja a győri egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítványnak, Tarlós István volt főpolgármester pedig egymillióért vezeti a felügyelőbizottságot – írja a 24.hu egy közérdekű adatigénylése alapjá. 

A lap azt írja, hogy bár Szijjártó 2020-ban díjazás nélkül vállalta a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagságát, idén júniustól a többi taghoz hasonlóan ő is felvesz tiszteletdíjat, és a legutóbbi vagyonnyilatkozatából is az látszik, hogy azóta egymillió forintnál nagyobb összeget kap az alapítványtól.

A lap közérdekű adatigénylésére a vagyonkezelő alapítvány Szijjártó díjazását külön nem közölte, csak hogy a kuratórium öt tagját megillető, 2022. október 21-én hatályos tiszteletdíj mértéke összesítve bruttó 7,5 millió forint. Dézsi Csaba győri polgármester viszont, aki szintén a kuratórium tagja ugyanakkor leírta a vagyonnyilatkozatában, hogy havi 1,5 millió forint tiszteletdíjat kap e tisztségért, és akkor jön ki a 7,5 milliós összeg is, ha minden tag ugyanennyit kap.

Az is kiderült, hogy a felügyelőbizottság elnökeként Tarlós István volt budapesti fideszes főpolgármester havi bruttó egymillió forintot kap, a másik két felügyelőbizottsági tag és a vagyonellenőr összesen kétmillió forintot keres havonta.

Az alapítvány azt is közölte, hogy 2020 szeptemberétől 2022 augusztus végéig összesen 126 millió forintot utaltak a kurátoroknak és 72 millió forintot a felügyelőbizottság tagjainak valamint a vagyonellenőrnek, azaz két év alatt összesen 198 millió forint ment el a fizetésekre.

Szijjártó így mindesetre már közel bruttó 5 és fél millió forintot keres havonta közpénzekből

  • miniszterként 2 millió 632 ezer forintot keres,
  • emellett kapja az országgyűlési képviselői alapilletményt, ami 1 millió 316 ezer forint,
  • és ehhez még jön a 1,5 milliós kuratóriumi apanázs.

A lap megjegyzi, hogy Szijjártóhoz hasonlóan két másik miniszter, az igazságügyi tárcát vezető Varga Judit és Varga Mihály pénzügyminiszter is úgy döntött a nyáron, hogy a továbbiakban nem ingyen ül a neki jutó egyetemi kuratóriumban, Varga Judit havi 1,4 milliós javadalmazásban részesül a miskolci egyetemet fenntartó, Universitas Miskolcinensis Alapítványtól, azt viszont egyelőre nem tudni, hogy Varga Mihály mennyit kap a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványtól.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.