2017-ben létezett mérés a budapesti olimpia népszerűségéről, nagyon rossz lett

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 3.

Belpol

A magyar kormány eddig a Momentumra fogta az olimpiai pályázat megfúrását, miközben tudták, hogy a budapestiek nem akarják a versenyt.

Eddig nem ismert apróságot árult el Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár az Inforádiónak a 2017-ben visszavont budapesti olimpiai pályázatról – szúrta ki a 444.hu. Mint kiderült, valószínűleg tényleg nem annyira a Momentum gyilkolta le a NOlimpia névre hallgató kampányával a 2024-es vagy 2028-as világverseny pályázatának álmát: valójában létezett egy Nemzetközi Olimpiai Bizottság által rendelt kutatás is a megrendezendő olimpia népszerűségéről, és a magyar eredmények nagyon rosszak lettek.

“Nem lett belőle népszavazás. Ilyenkor a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak bizonyos munkatársai nem hivatalosan felmérik, hogy hány olyan ember van, aki támogatná azt, hogy legyen Budapesten olimpia és hány olyan, aki nem és annak nagyon rossz eredménye lett. És a NOlimpia nevű kezdeményezés szerintem pont arra volt jó, hogy az olimpiarendezést elvittük pártpolitikai kérdéssé. Én nem értek a politikához, én nem tudom, hogy ez jó irány-e. Én azt gondolom, ahhoz, hogy Budapest olimpiát rendezhessen, kell egy nagyon komoly kormányzati támogatás” 

– mondta az államtitkár.

Ez azért érdekes, mert a kormányzati álláspont szerint a magyar olimpiai álmokat az akkor színre lépett Momentum torpedózta meg, miközben ők csak egy népszavazási kezedeményezést tudtak átvinni, a kormány pedig úgy döntött, inkább nem megy bele ebbe, hanem elengedi az egész tervet. Most már érthetőbbé vált, miért: azért, mert a saját adataik szerint nem akartak olimpiát a budapestiek.

A magyar rendezésű olimpia gondolata most újra előkerült, miután a kormány több eredetileg az olimpiához tervezett beruházást is átvitt külön projektként. Mindez annyira látványos, hogy már Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely is azt mondta, a jelenlegi állásnál már hajlandó lenne tárgyalni egy budapesti olimpiáról, bár két metrót vár feltételként.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.