„Számos bérjegyzéket láttam az elmúlt napokban, és van köztük olyan, amiből az látszik, hogy a jól képzett kolléga mindössze 7,6 százalékos béremelést kap. Ez az egyharmada a beígért 21 százaléknak. Ezt azok érzik meg a pénztárcájukon, és azok lelke sérül, akik évek óta a frontvonalban dolgoznak” – mondta lapunknak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. Az egészségügyi szakdolgozók bére idén január elsejével hivatalosan 21 százalékkal emelkedett. A probléma az, hogy ez a növekedés nem mindenkit érint egyformán; az intézmények nem kezelik egységesen a béremelést, ami újabb feszültségekhez és a rossz hangulat fokozódásához vezet.
Nem egységes
„A 21 százalék önmagában is túlságosan kevés, hiszen az egészségügyi szakdolgozók 2021-ben nem kaptak béremelést, az utolsó másfél évvel ezelőtt volt” – ezt már Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke mondta a Narancs.hu-nak. – „Különösen igazságtalan, ha azt nézzük, hogy az orvosok bére tavaly és idén is jelentősen emelkedett. Ezek az emberek egymás mellett, egy csapatban dolgoznak, a bérük közötti különbségek pedig ordítóan nagyok. Nagy a munkaerőhiány, sokan két-három ember munkáját végzik, a már két éve tartó koronavírus-járvány pedig nagyon megviselte az egészségügyben dolgozókat.”
A kapott pénz nincs arányban az elvégzett munkával.
A 2021. március elsejével bevezetett egészségügyi szolgálati jogviszony rendezte az orvosok bérezését, a szakdolgozóknál azonban nem történtek hasonló intézkedések, arra hivatkozva, hogy náluk még folyamatban van a 2016-ban kezdődött többlépcsős béremelés. Ami mára látszik, hogy az eredetileg beígért százalékoknál is kevesebb lett. Ráadásul még a 21 százalékot sem kapta meg mindenki. Egy február elején tartott sajtóbeszélgetésen a MESZK vezetői elmondták, többen jelezték nekik, hogy azokat az illetményeket, amiket eddig kaptak a munkáltatójuk döntése alapján, beépítik az alapbérükbe, és nem kapják meg pluszban, így a 21 százalékos béremelésből szinte alig éreznek majd valamit, alig lesz több a fizetésük, mint most. Ez nem érint minden szakmát, de vannak olyan területek, ahol már veszélyben volt az ellátás, ezért a munkáltatók megegyeztek az ott dolgozókkal, hogy illetmény formájában kapnak pluszpénzt. Ilyen volt például az onkológia, vagy az intenzív ellátás.
Hogy mi alapján döntenek az illetményekről az intézmények, azt egyelőre nem tudni. Hivatalos rendelet erről nincs, de több szakdolgozó jelezte, hogy egy, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) által decemberben kiadott, nem hivatalos utasításra hivatkozva közölték velük a munkahelyükön a hírt, valakivel a kórház udvarán, úgy mellékesen. A MESZK vezetői nem láttak ilyen utasítást. A 444.hu megkereste ezzel kapcsolatban az OKFŐ-t. A főigazgatóság szerint ilyen utasítás nem létezik, a 21 százalékos emelés minden szakdolgozónak jár, az illetményen felüli pótlékok összegét pedig eddig is, ezután is az intézmény határozza meg.
Mennyi az annyi?
Az egészségügyi szakdolgozók bérfelzárkóztatásáról 2016 szeptemberében hozott döntést a kormányzat: ez négy ütemben valósult volna meg 2019 júliusáig. 2018 végén azonban a kormány úgy döntött, hogy a 2019-es, eredetileg novemberre tervezett emelést előrehozzák, és újabb három lépcsőben emelik a szakdolgozói béreket: 2020 januárjában 14, novemberben 20, 2022 januárjában pedig 30 százalékkal. Az emeléseket a 2018. januári bázishoz képest állapították meg, nem a 2019. júliusi, már eldöntött plusz 8 százalékos emelt összeghez képest. Így a 2020. januári összeg a 2019. júliusihoz képest 13 százalékkal nőtt, a 2020. novemberi a 2020. januárihoz képest 16,5 százalékkal, az idén januári pedig a 2020. novemberihez képest csak 21 százalékkal lett magasabb. A kormány egy ideig a 30 százalékos emelést hirdette mindenhol, majd egy idő után ők is áttértek a 21 százalék kommunikációjára.
Megvan a pénz, csak másra költik
Balogh Zoltán szerint az a probléma, hogy korábban a 256/2013-as kormányrendelet alapján jártak el az intézmények, miszerint az alapbér-növekedés „a munkáltató egyoldalú döntése alapján, az alapbéren felül megillető juttatás – különösen illetménykiegészítés – terhére, annak visszavonásával vagy csökkentésével nem biztosítható”. Ezt azonban az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény már nem rögzíti. Ezért az intézmények maguk döntöttek és mindenki másképp értelmezte azt, hogy az alapbéremelésen felül továbbra is jár-e a pluszjuttatás. A MESZK elnöke elmondta, annyira nem egységes az értelmezés, hogy egy megyén belül, egymástól akár csak néhány tíz kilométerre fekvő intézmények is másként kezelték. „Éppen úgy, mint a Covid-pótlékok esetén, minden intézmény másképp jár el. Nem tartjuk szerencsésnek, hogy erről nincs központi utasítás, hanem a helyi menedzsmentre van bízva a döntés, ezért jelzéseket küldtünk az OKFŐ-nek.” Ugyanezt tette a FESZ is. Soós Adrianna elmondta, rengetegen keresték meg a szakszervezetet; ők a munkáltatókhoz fordultak, illetve az elnök találkozót kezdeményezett az OKFŐ-vel, és úgy tűnik, a jövő héten össze is jön az egyeztetés.
Soós megjegyezte, attól, hogy egy-egy kórház eltérő módon gazdálkodik, vagy más-más adottságokkal rendelkezik, ezért a kiadások is különbözőek, még nem lenne szabad a szakdolgozók béremelését másképp kezelni. „A traumatológián vagy az intenzív osztályon ugyanis a járvány elvonultával sem lesz kevesebb munka, miért dolgozzanak ugyanannyit, vagy még többet a szakdolgozók kevesebb pénzért?” Balogh Zoltán ehhez hozzátette:
a 21 százalékos béremelésre megvan az összeg, a kórházak mindenki számára lehívhatták, és minden bizonnyal le is hívták, csak nem mindet a béremelésre költötték, hanem egyéb likviditási problémákat próbálnak orvosolni belőle.
Azért, hogy tisztán lássák, hány embert érint ez a probléma és mely intézmény, hogy járt el, múlt hét pénteken országos felmérésbe kezdtek. A szakdolgozóktól e hét keddig várják a válaszokat, majd elnökségi ülést tartanak, összegzik a beérkezett válaszokat és elküldik az OKFŐ-nek.
Ezzel párhuzamosan várják Kásler Miklós válaszát is: a február elején a Magyar Orvosi Kamarával közösen kiadott 12 pontot elküldték az egészségügyért is felelős miniszternek, aki a mai napig nem válaszolt a két kamara kéréseire.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
