Október 6-án az Országgyűlés nagy egyetértésben, egyetlen ellenszavazat nélkül elfogadta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényjavaslatot. Két nappal korábban a Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetői arról számoltak be, hogy Orbán Viktor elfogadta az általuk kidolgozott bértáblát, és az erről, illetve a hálapénz kivezetéséről szóló törvényjavaslatot már a következő hét elején benyújtják kormánypárti politikusok. A „történelmi jelentőségű” béremelés felett érzett öröm addig tartott, amíg a törvényjavaslatot kézhez nem kapták az ágazati kamarák. Az orvosok mellett a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarának (MESZK) is 3–4 óra állt rendelkezésre a véleményezésre. A törvényjavaslat ugyanis nem csupán az orvosbérek emelését tartalmazta, hanem egy új jogviszony létrejöttét is rögzíti – utóbbi viszont nemcsak az orvosokra, hanem az egészségügyi ágazatban dolgozók egészére vonatkozik. A szakdolgozók számára viszont az új szabályozás nem tartalmaz a korábban beígérteken túli béremelést – miközben körülbelül 25 százalékkal több szakdolgozó kellene a rendszerbe.
Béremelés békeidőben
„Olyan jelentős módosítások találhatók a jogviszonyra vonatkozóan, amelyek alapjaiban változtatják meg a szakdolgozók foglalkoztatásának gyakorlatát. Félő, hogy az új szabályok a szakdolgozói humánerőforrás-hiány miatt ellehetetlenítik egyes intézmények működését, hiszen a többes jogviszony lehetősége jelentősen szigorodik. A magyar szakdolgozói kar jelentős része másod-, sőt harmadállás együttes fenntartásával tudta és tudja biztosítani azt az anyagi biztonságot, amelyet jogosan követeltünk együtt a korábbi tárgyalásokon” – írja a MESZK abban az október 6-i nyílt levélben, amelyet Áder János köztársasági elnöknek is elküldtek azt kérve, ne írja alá a már elfogadott törvényt. De megkapta Kincses Gyula, a MOK elnöke is, akit arra emlékeztet a MESZK, hogy az egészségügy csapatmunka. „Reméljük, a Magyar Orvosi Kamara szolidaritást vállal velünk, nem fogadja el ilyen formában a törvényt, és semmi esetre sem vesz részt a megvalósításában!” – zárul a levél. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke lapunknak azt mondta, ők abban érdekeltek, hogy részt vegyenek egy olyan nagy ágazati összefogásban, amely tárgyalóasztalhoz ülhet a döntéshozókkal. „A tárgyalások során feltétlenül figyelembe kell venni a szakdolgozói kamarát is, nem lehet, hogy csak a MOK képviselje a szakmát.” A MESZK kérdőív segítségével igyekszik felmérni a tagság igényeit, s azokat a tárgyalásokon megpróbálja érvényesíteni.
A Független Egészségügyi Szakszervezetet (FESZ) is váratlanul érte a törvény. Soós Adrianna, a szakszervezet elnöke elmondta, a törvényben meghatározott új jogviszony mindenkire vonatkozik, ezért nem méltányos, hogy sokan csak az orvosokról beszélnek. Az egészségügyi dolgozóknak körülbelül a 25 százaléka orvos, a többi szakdolgozó, ápoló, műtőssegéd, szülésznő, de idetartoznak a kórházakban dolgozó villanyszerelők vagy szakácsok is. Az ápolók béremeléséről már korábban döntött a kormány – ezzel takarózott Gulyás Gergely miniszter is a legutóbbi kormányinfón, amikor közölte: az ápolók idén novemberben 20 százalékos, 2022 januárjában pedig 30 százalékos béremelést kapnak, így ebben a kormányzati ciklusban a bérük 72 százalékkal nő (erről lásd keretes írásunkat).
Balogh Zoltán megjegyzi, az egy „békeidőben” kötött megállapodás volt, amikor még szó sem volt a koronavírus-járvány okozta túlterheltségről. „És nem volt szó a hálapénz kivezetéséről, a másodállások szigorításáról és engedélyhez kötéséről sem” – teszi hozzá a FESZ elnöke, aki szerint a hálapénz kivezetése maximálisan üdvözlendő lépés, az viszont nem igazságos, hogy csak az orvosokat kompenzálják ezért. A szakdolgozói bértáblával ráadásul van még egy gond: nem díjazza megfelelő arányban a munkában eltöltött éveket és a tapasztalatot, vagyis nem kínál olyan perspektívát, amely vonzóvá tenné a szakmát a fiatalok számára. És nem ad annyi pluszpénzt, hogy 50 évesen ne érné meg inkább elmenni külföldre, vagy elhagyni a pályát.
Bizonytalanság
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény a szektorban január 1-jétől eltörli a közalkalmazotti státuszt (jelenleg az egészségügyben 60–70 ezren dolgoznak közalkalmazottként), és vele egy sor kedvezményt. Megszűnnek például a különféle (munkahelyi, kockázati, munkáltatói döntésen alapuló) pótlékok; megváltozik a túlórák elszámolásának ciklusa, amely most a kollektív szerződés értelmében 3 hónap, a munka törvénykönyve szerint viszont két év; felére csökken a felmondási idő; ellehetetlenül a kollektív szerződés intézménye. Ez utóbbi azért baj, mert a kollektív szerződés a munkavállalóknak biztonságot ad; amit abban rögzítenek, azt nem lehet egyoldalúan felmondani – foglalta össze a kamara elnöke.
Az egészségügyi dolgozókat kirendelhetik más intézménybe egy évre, és az időtartam plusz egy évvel meghosszabbítható – ennek a feltételeiről azonban egyelőre nem tudni semmit. Gulyás Gergely szerint az átvezénylés járványidőben fontos, de a normál mindennapokban ez nem lesz gyakorlat. Csakhogy az átvezénylés részleteit a kormány szabályozza majd további rendeletekkel, és az információhiány bizonytalanságot kelt az érintettek körében. Ahogy az is, hogy a másod-, illetve harmadállásokat engedélyhez kötik, amit a kormány által kijelölt szerv ad majd ki. Ebből egyrészt komoly ellátási gondok adódhatnak, hiszen például az egynapos sebészeteken vagy a sürgősségi osztályokon az orvosok mellett rengeteg szakdolgozó is másodállásban, vállalkozói szerződéssel dolgozik. Ha őket nem lehet továbbra is ebben a formában alkalmazni, sok intézményben veszélybe kerülhet az ellátás. Sokan vállalnak másodállást az egészségügyi ellátórendszeren kívül is, és az új törvény ettől a lehetőségtől ugyancsak megfosztja őket.
„Azzal egyetértünk, hogy mindenki a főállásában keresse meg azt a bért, ami a megélhetéséhez kell, hogy ne zsigereljük ki az egészségügyi dolgozókat, de ehhez megfelelő kompenzációra is szükség van, nem csak az orvosoknak” – mondja Soós Adrianna. A FESZ ezért azt kéri: 2021 januárjától legyen egy 50 százalékos kompenzációs béremelés a szakdolgozóknál, a bértábla pedig honorálja a munkában eltöltött éveket és a megszerzett tapasztalatot. De kompenzálni kell az alapellátás 24 ezer szakdolgozóját és a szociális szférában egészségügyi végzettséggel dolgozókat is – ők ugyanis már az eddigi béremelésből is kimaradtak. „Fel kell szólalnunk a szakdolgozókért, mert ezzel a törvénnyel több évtizedes szerzett jogokat veszíthetnek el kollégáink” – állítja Balogh Zoltán.
A MESZK szerint csak e jogok tételes beépítésével, továbbá az orvosi béremelés módszertanával és időzítésével megegyező szakdolgozói bértábla bevezetésével fogadható el az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló rendelkezés.
| Megalázóan alacsony fizetések
Az idén novemberi 20 százalékos emelés után egy középfokú végzettségű pályakezdő szakdolgozó (ez a D kategória – a MESZK adatai szerint a legtöbb szakdolgozó D és E kategóriás) havi bruttó 254 ezer forintot, egy ugyanebbe a kategóriába tartozó, már 40 éve a pályán lévő szakdolgozó 315 ezret keres majd. A FESZ számításai szerint 2021 januárjában, amikor megtörténik az orvosi béremelés első lépcsője is, egy felsőfokú végzettséggel rendelkező (E kategória) szakdolgozó pályakezdőként 273 ezer forint bruttót kap, míg egy pályakezdő szakorvos 481 ezret – a különbség több mint 200 ezer forint. Még ordítóbb a különbség a 40 éve pályán lévők között: jövő év januárjában egy E kategóriás szakdolgozó bruttó 380 ezret keres, míg egy 40 éve a pályán lévő orvos 1 millió 418 ezret – a differencia több mint egymillió forint. Az ápolókra vonatkozó bérfelzárkóztatásról 2016 szeptemberében állapodtak meg a kormányzattal: ez négy ütemben valósult volna meg 2019 júliusáig. 2018 végén azonban a kormány úgy döntött, hogy a 2019-es, eredetileg novemberre tervezett emelést előrehozzák, és újabb három lépcsőben emelik a szakdolgozói béreket: 2020 januárjában 14, novemberben 20, 2022 januárjában pedig 30 százalékkal. Erről beszélt most Gulyás Gergely is. „Az emeléseket azonban – magyarázza a MESZK elnöke – a 2019. januári bázishoz képest állapították meg, nem a 2019. júliusi, már eldöntött plusz 8 százalékos emelt összeghez képest. Így a 2020. januári összeg a 2019. júliusihoz képest 13 százalékkal nőtt, a most következő novemberi az idén januárihoz képest 16,5 százalékkal, a 2022 januárjában esedékes utolsó emelés pedig a 2020. novemberihez képest csak 21 százalékkal lesz magasabb összeg.” |
