24 kormánylap kér most bocsánatot Korányi Dávidtól

  • narancs.hu
  • 2024. június 11.

Belpol

Két éve alsógatyás képet közöltek róla, és azt írták, munka nélkül kap pénzt Budapesttől, ami nem igaz.

Bocsánatot kérnek a Mediaworks Hungary Zrt. kiadványai Korányi Dávidtól: 24 nyomtatott és online lap hozza le ugyanazt a közleményt, amely a megyei napilapok online változatának címlapján kedden délután jelent meg

Az előrebocsátott magyarázat szerint a „lapunk ellen indított személyiségi jogi perben a bíróság megállapította, hogy Korányi Dávid személyiség jogait megsértettük. Bocsánatkérésünk mellett az ítélet rendelkező részét nyilvános elégtételként alább változtatás nélkül közöljük .”

A rendelkező részből az derül ki, hogy a Korányi személyiségi jogait megsértő cikkeket – címük: „Újabb Gyurcsány-fióka! Luxusélet New Yorkban a budapestiek pénzén”, valamint „Közel 1 milliót kap havonta Budapesttől Karácsony Gergely barátja” – 2022 márciusában közölte a nyomtatott Metropol, a metropol.hu, valamint a Mediaworks Hungary összes megyei napilapjának internetes változata, az erdon.ro, a ripost.hu és az origo.hu.

A bírósági ítélet szerint ezek a lapok azt a valós tényt, hogy Korányi Dávid, Karácsony Gergely budapesti főpolgármester városdiplomáciai főtanácsadója közel egymilliós javadalmazást kap, olyan hamis színben tálalták, hogy Korányi a munkájáért érdemi munkát nem végez.

„A hamis színben feltüntetést azon állítással követték el alperesek, hogy a felperes megbízatását a Cikkek kamunak titulálták, és azt tartalmazták, hogy felperes nagy néha kiruccan Magyarországra és emellett úgy él New York-ban, mint egy gondtalan milliomos, azonban elhallgatták, hogy felperes 2020-ban 193 napot, 2021-ben 161 napot tartózkodott a városdiplomáciai főtanácsadói munkájával összefüggésben Magyarországon, miközben a Magyarország és New York-i lakhelye közötti utazásához szükséges repülőjegyeket minden esetben ő fizette, ezzel megsértették a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát.”

A kormánypárti lapok megsértették Korányi Dávidnak a magánszférához, a családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát is, mivel „ismeretlen személy által felperesről privát tevékenysége kapcsán, valamint családi életének színhelyéül szolgáló ingatlanról felperes tudta és beleegyezése nélkül készített felvételeket, illetve a felperes által készített képet felperes tudta és hozzájárulása nélkül” közzétették. Úgy ábrázolták a lakóhelyét, hogy azt bárki beazonosíthatja, és ezt Korányi a bírósági ítélet szerint közszereplőként sem köteles tűrni.  „Harmadrészt a felperesről a privát szféráján kívüli közönségnek nem szánt, felperest alsónadrágban ábrázoló fényképet tettek közzé a nagy nyilvánosság számára” – zárul az ítélet rendelkező része.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.