Korányi Dávid: A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése a legsötétebb pártállami időket idézi

  • narancs.hu
  • 2024. május 24.

Belpol

Az Action for Democarcyről 21 oldalat jelentést készített a besúgóhivatal, Korányi szerint több szinten is sántít és felháborító a végeredmény.

„A Szuverenitásvédelmi Hivatal első jelentése sajnálatos módon a pártállami idők legsötétebb hagyományait idézi mind nyelvhasználatában, mind az általa alkalmazott módszerekben. Hasonlóan a NIK korábbi nagyívű konspirációs teória-gyűjteményeihez, ismét nem egy objektív, tényeken alapuló dokumentumról van szó, hanem a hatalmon lévők politikai érdekeinek kiszolgálásáról és az ország valós problémáiról való figyelemelterelésről. A végcél nyilvánvalóan a civil szféra és a demokratikus ellenzék megfélemlítése és lejáratása, eszközökben pedig az Orbán rezsim egyre kevésbé válogatós” – reagált az Action for Democracy egyik magyar vezetője, Korányi Dávid a hivatal  84 pontból álló, 21 oldalas jelentésére.

https://magyarnarancs.hu/belpol/lanczi-tamas-ugyvedek-is-segedkezhettek-tiltott-kulfoldi-kampanyfinanszirozas-lebonyolitasaban-268052

Korányi hozzátette, elfogadhatatlannak tartják, hogy az SZVH az államhatalom eszközeivel próbálja lehetetlenné tenni a számára kényelmetlen hangokat. Mélységesen felháborítónak nevezik, hogy egy közpénzből működő állami szerv titkosszolgálati eszközökkel gyűjtött, illegálisan megszerzett felvételeket használ fel arra, hogy alaptalan vádakat fogalmazzon meg törvényes keretek között működő civil szervezetek ellen.

„A jelentésben idézett beszélgetések részleteinek önkényes kiragadása és manipulatív, csúsztatásokkal teli interpretációja az autoriter rezsimek bevett propagandafogása. Az pedig kiváltképp érdekes, hogyan juthatott az SZVH ezen felvételek birtokába, erről a jelentés persze mélyen hallgat” – állapította meg Korányi.

Kijelentette azt is, hogy az Action for Democracy működése mindenben megfelel a vonatkozó amerikai és magyar jogszabályoknak. Emiatt határozottan visszautasítják a jelentésben megfogalmazott hazug állításokat, miszerint szervezetük megsértené Magyarország szuverenitását.

„Különösen felháborító, hogy mialatt az állami szervek a civilek törvényes tevékenységét támadják, addig a valódi szuverenitást fenyegető eseményeket, mint az orosz titkosszolgálatok kiterjedt kibertámadását a magyar külügyminisztérium ellen, igyekeznek eltussolni.”

A Szuverenitásvédelmi Hivatal alig titkoltan a Fidesz céljait szolgálva jött létre, a párt valószínűleg a szuverenitásért folytatott harcot szánta a következő nagy témának, de azt a kegyelmi botrány kissé elmosta év elején. A hivatal működéséről sokat mond, hogy a NER-hez több szinten is hűséges Lánczi Tamás lett az elnöke, akinek a nevéhez fűződik például a mostanra bezárt Figyelő hetilap listázós botránya is.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.