Jelentősen csökkenhet az uniós támogatás

  • narancs.hu
  • 2019. április 23.

Belpol

De a kormány akkor se köt elvtelen alkukat.

Az Európai Bizottság (EB) jelenlegi tervei alapján Magyarország uniós támogatása jelentősen, akár 24 százalékkal csökkenhet a következő pénzügyi ciklusban. Az egy főre jutó uniós pénz mértéke most nagyjából 320 euró évente, amely az EB javaslata alapján a következő időszakban 260 euróra apadna. Jelenleg az összes operatív program körülbelül 9184 mil­liárd forintból gazdálkodik – jelentette ki Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek, aki fontosnak tartotta hozzátenni, hogy „akármilyen kompromisszumba nem megy bele a kormány”.

A következő, a 2021–2027-­es programozási időszakot ennek ellenére a fejlesztésére alapoznák at EMMI-ben, feltéve persze, hogy az Európai Szociális Alap forrásai nem csökkennek jelentősen.

A mostani ciklusban közel 981 milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére. Mivel az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) programjai nagyrészt ebből gazdálkodnak, a tárca által felügyelt területekre fordítható összegek nagyjából megegyeznek a mostani cikluséval. Optimista számítás szerint akár az 1000-1100 milliárdot is elérhetik.

A jelenlegi pénzügyi ciklusban az összes programban megítélt támogatás hatvan százalékát már kifizették. Ezek elsősorban a munkanélküliség csökkentését, a gazdasági növekedést és a versenyképesség felpezsdítését segítették.

A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program 1365 milliárd forintnyi kifizetéssel áll az első helyen. A közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló Integrált közlekedésfejlesztési operatív, illetve a Terület- és településfejlesztési operatív programban is meghaladták a kifizetések az ezermilliárdot. A Környezeti és energiahatékonysági programban pedig a 818 milliárdot. Az Emberi erőforrás-fejlesztési operatív program (EFOP) közel ezermil­liárdos keretéből eddig 663 milliárd forintot osztottak szét a pályázatok nyertesi között.

Ebből az iskolai lemorzsolódást szol­gáló fejlesztésekre és a köznevelésre, valamint a mindenki számára elérhető felsőoktatás megteremtésére 350 mil­liárd forint jutott. Így például a nyelvvizsgához kötött felsőoktatási felvételi sikeres teljesítésének támogatására és a digitális tananyagok és eszközhasználat fejlesztésére.

Az EMMI olyan felsőoktatási rendszert szeretne, amely a gyakorlatra helyezi a hangsúlyt. Ezt a célkitűzést és a duális, gyakorlatorien­tált képzéseket két pályázattal, összesen 6,93 milliárd forinttal segítették. A felsőoktatási intézmények infrastruktúra-­fejlesztése 28,5 milliárdot jut. Az innovációs fejlesztésekre – a hallgatók nemzetközi mobilitásának segítése, a kutatói kapacitások bővítése és az együttműködések elősegítése – 82 milliárd forint támogatást biztosít a minisztérium.

A 2014–2020-as ciklusban az EFOP teljes keretéből több mint 148 milliárd forintot költöttek az egészségügyre: 85 milliárd forintot az infrastruktúra bővítésre, a többit humánfejlesztésekre. Vitályos hangsúlyozta: "Azt sugalljuk az embereknek, hogy ha ő maguk nem tesznek lépéseket az egészségük érdekében, akkor ezt helyettük nem tudja senki sem megtenni."

A szociális ágazatra 350 milliárd forint jutott a mostani pénzügyi időszakban, a fő cél az, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek családban maradjanak.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.