Az Európai Bizottság (EB) jelenlegi tervei alapján Magyarország uniós támogatása jelentősen, akár 24 százalékkal csökkenhet a következő pénzügyi ciklusban. Az egy főre jutó uniós pénz mértéke most nagyjából 320 euró évente, amely az EB javaslata alapján a következő időszakban 260 euróra apadna. Jelenleg az összes operatív program körülbelül 9184 milliárd forintból gazdálkodik – jelentette ki Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek, aki fontosnak tartotta hozzátenni, hogy „akármilyen kompromisszumba nem megy bele a kormány”.
A következő, a 2021–2027-es programozási időszakot ennek ellenére a fejlesztésére alapoznák at EMMI-ben, feltéve persze, hogy az Európai Szociális Alap forrásai nem csökkennek jelentősen.
A mostani ciklusban közel 981 milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére. Mivel az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) programjai nagyrészt ebből gazdálkodnak, a tárca által felügyelt területekre fordítható összegek nagyjából megegyeznek a mostani cikluséval. Optimista számítás szerint akár az 1000-1100 milliárdot is elérhetik.
A jelenlegi pénzügyi ciklusban az összes programban megítélt támogatás hatvan százalékát már kifizették. Ezek elsősorban a munkanélküliség csökkentését, a gazdasági növekedést és a versenyképesség felpezsdítését segítették.
A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program 1365 milliárd forintnyi kifizetéssel áll az első helyen. A közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló Integrált közlekedésfejlesztési operatív, illetve a Terület- és településfejlesztési operatív programban is meghaladták a kifizetések az ezermilliárdot. A Környezeti és energiahatékonysági programban pedig a 818 milliárdot. Az Emberi erőforrás-fejlesztési operatív program (EFOP) közel ezermilliárdos keretéből eddig 663 milliárd forintot osztottak szét a pályázatok nyertesi között.
Ebből az iskolai lemorzsolódást szolgáló fejlesztésekre és a köznevelésre, valamint a mindenki számára elérhető felsőoktatás megteremtésére 350 milliárd forint jutott. Így például a nyelvvizsgához kötött felsőoktatási felvételi sikeres teljesítésének támogatására és a digitális tananyagok és eszközhasználat fejlesztésére.
Az EMMI olyan felsőoktatási rendszert szeretne, amely a gyakorlatra helyezi a hangsúlyt. Ezt a célkitűzést és a duális, gyakorlatorientált képzéseket két pályázattal, összesen 6,93 milliárd forinttal segítették. A felsőoktatási intézmények infrastruktúra-fejlesztése 28,5 milliárdot jut. Az innovációs fejlesztésekre – a hallgatók nemzetközi mobilitásának segítése, a kutatói kapacitások bővítése és az együttműködések elősegítése – 82 milliárd forint támogatást biztosít a minisztérium.
A 2014–2020-as ciklusban az EFOP teljes keretéből több mint 148 milliárd forintot költöttek az egészségügyre: 85 milliárd forintot az infrastruktúra bővítésre, a többit humánfejlesztésekre. Vitályos hangsúlyozta: "Azt sugalljuk az embereknek, hogy ha ő maguk nem tesznek lépéseket az egészségük érdekében, akkor ezt helyettük nem tudja senki sem megtenni."
A szociális ágazatra 350 milliárd forint jutott a mostani pénzügyi időszakban, a fő cél az, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek családban maradjanak.
