Nagyon eredményes tárgyalások folynak az MTA elnöksége és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között. A tárgyalásokon megszületett egy szándéknyilatkozat, miszerint abban nincs egyetértés a felek között, hogy az intézethálózat az MTA égisze alatt működjön. Erről dönt május 6-án az akadémia közgyűlése. Az intézethálózat új szerkezetéről nem, hiszen a hatályos törvény a kutatókat az akadémiához rendeli. Ha a törvény változik, akkor az akadémia alapszabályát is meg kell változtatni – tisztázza Lovász László, az MTA elnöke a HVG-nek adott interjújában.
Az MTA elnöke a lapnak megerősítette, hogy a kutatóintézetek időarányosan megkapták a pénzüket, de a második félévre még nincs megállapodás. Lovász bizakodik abban, hogy sikerült elfogadtatni a kormánnyal, hogy a nagyon gyors és nem kellő vizsgálatokkal alátámasztott átalakítás inkább árt, mint használ. Az akadémia is végzett egy jelentős átvilágítást három évvel ezelőtt, most csináltak egy másikat az ITM-mel közösen, ezeknek az eredményeit veszik figyelembe az új struktúra kialakításánál. Lovász szerint a kormány sokat engedett a vitában, ami szerinte annak köszönhető, hogy az akadémia igyekezett megalapozott és átgondolt, jó javaslatokat letenni.
Az MTA elnöke erősségnek tartja, hogy a kutatóközösség, például a Lendület pályázat nyertesei és az Akadémiai Dolgozók Fóruma nagyon aktívan és konstruktívan részt vett az elmúlt hónapok vitáiban.
Az akadémia kérését, miszerint a kutatóintézetek egyharmad arányban képviseltessék magukat a majdan létrehozandó új intézmény vezetésében, a minisztérium is elfogadta mint jogos igényt, de a számok, a megvalósítás nincs még véglegesen megállapítva.
Lovász ugyanakkor kínosan elhátrált Palkovics László – Magyar Narancsban megszellőztetett kétes akadémiai foglalkoztatását firtató kérdés elől – miszerint az „intézet belügye, hogy kit, hogyan foglalkoztat. A tudományos kutatás területén többféle hozzájárulás lehetséges, szabadalmakban is lehet részt venni. A miniszter úr kiváló mérnök, biztos vagyok benne, hogy a ténylegesen értékes hozzájárulást nyújtott a szóban forgó kutatásokhoz.”
A közgyűlés elé terjesztendő elnökségi ajánlatban egyébként még több pont van, amelyben homlokegyenest ellenkezőek az álláspontok, kivéve azt, hogy az Akadémia égisze alatt legyen a kutatóintézeti hálózat, vagy sem. Ez a kulcskérdés, de a parlamentnek olyan döntési jogai vannak, amiket az MTA tudomásul kell, hogy vegyen.
Lováasz fontosnak tartja, hogy a szándéknyilatkozatba bekerült, hogy legkorábban 2021-ben szűnhet meg vagy keletkezhet új kutatóintézet, mert így csak megfelelő elemzés és hatásvizsgálat után születhetnek döntések. A tervbe vett átalakításokkal a létrejövő intézmény sok tekintetben közeledik a német Max Planck Társaság modelljéhez. Az MTA azt szeretné, ha néhány vitatott kérdésben még jobban közeledne hozzá – például finanszírozásban, képviseletben. Ezek még nem teljesen lezárt kérdések.
A nemrég készült Eötvös 2020+ programmal kapcsolatban kiemelte, hogy ez egy vitaanyag, amely igyekszik megvilágítani az alapkutatások jelentőségét, az alkalmazott kutatások sokrétűségét, de még számos konkrét javaslatot várnak az intézetektől, az Akadémia osztályaitól.
Arra a kérdésre, hogy okozott-e károkat a kormánnyal folytatott vita az akadémiának, Lovász határozott igennel válaszolt, mivel már voltak kutatók, akik elmentek, és vannak, akik menni készülnek.
