24.hu: Az MTÜ-vezér egyedül dönt a turisztikai ügynökség egyedi támogatásairól

  • narancs.hu
  • 2022. május 25.

Belpol

A vezérigazgató korábbi nyilatkozatával ellentétben nincs szakmai grémium.

Pert nyert a 24.hu a Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ) szemben, amely így kénytelen volt elárulni, kik vettek részt az egyedinek nevezett, titokban kiosztott turisztikai támogatások odaítélésében. Mint kiderült, Guller Zoltán MTÜ-vezérigazgató korábbi nyilatkozatával ellentétben nem egy szakmai grémium, hanem ő maga hozza meg a támogatásokkal kapcsolatos döntéseket.

A portál még 2020-ban írta meg, hogy fű alatt osztogatja az adófizetői százmilliókat az állami turisztikai ügynökség, amire Guller a Világgazdaságnak adott interjújában akkor úgy reagált:

„Fontos megjegyezni, hogy ezekben az esetekben is ugyanolyan pályázati dokumentációt várunk, mint egy-egy pályázati kiírásnál, a beérkező igényekről pedig egy szakmai grémium dönt.”

Ennek azonban ellentmond, hogy az ügynökség vezetőjének nyilatkozata után küldött közérdekű adatigénylésre adott válaszában az MTÜ azt írta, a beérkezett dokumentációt ugyan az MTÜ szakterületeinek munkatársai véleményezik jogi, költségvetési és turizmusszakmai szempontok alapján, tehát egy szakmai grémium készíti elő a döntési javaslatot, azonban „a végső döntést a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az MTÜ vezérigazgatója hozza meg”.

Mivel a 24.hu megítélése szerint az MTÜ ezzel a válaszával nem teljesítette a döntési folyamatban résztvevők megnevezésére vonatkozó adatkérésüket, a bíróságon kérték, hogy kötelezzék az MTÜ-t az adatok kiadására, vagyis közöljék, kik tartoznak abba a szakmai grémiumba, amiről Guller beszélt. Végül az első- és a másodfokú bíróság is arra kötelezte az ügynökséget, hogy hozza nyilvánosságra a döntéshozók nevét,

így kiderült, csak egyetlen döntéshozó van: Guller Zoltán.

Azt MTÜ válaszában úgy fogalmazott: „A Magyar Turisztikai Ügynökség által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos döntéseket minden esetben dr. Guller Zoltán vezérigazgató hozza meg.” Ez már csak azért is érdekes, mivel a lap adatigénylése az egyedi támogatásokra vonatkozott, az ügynökség mégis általánosságban válaszolt, az MTÜ 2020-ban pedig annyi támogatást osztott ki – ezek szerint Guller egyedüli döntése alapján –, hogy azokat 193 oldalon keresztül sorolták.

Az ügynökség a bíróságon azzal védekezett, hogy a Világgazdaság cikke Guller Zoltán nem szó szerinti nyilatkozatát tartalmazza, illetve az MTÜ-vezér újságban elmondott gondolatai nem lehetnek közérdekű adatigénylés tárgyai. A bíróság szerint viszont ez azért sem állja meg a helyét, mert az adatigénylésre korábban adott válaszában az MTÜ is használta a szakmai grémium kifejezést. A bíróság szerint az MTÜ azon védekezése is minden alapot nélkülöz, miszerint a „közérdekből nyilvános adatokat nyilvánosságra hozatala semmilyen közérdekű célt nem szolgál”.

Az egyedi támogatásokat az MTÜ a nyilvánosság kizárásával osztogatta mindaddig, amíg a 24.hu fel nem tárta a pénzosztó rendszer létezését. Ezek a támogatások – a hazai és európai uniós gyakorlattól eltérően – pályázati azonosító számmal sem rendelkeztek, a vissza nem térítendő támogatásokat célzó kérelmeket pedig nem egy nyilvánosan meghirdetett pályázatra nyújtották be, így azok feltehetően informális csatornákon keresztül kerültek a turisztikai ügynökség asztalára. Így, bár Guller állítása szerint szakmai szempontok alapján döntöttek az egyedi támogatási kérelmekről, ellenzéki városokba mégsem jutott a többmilliárdos keretből, míg kormányközeli emberek sokaság kapott támogatást.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.