24.hu: Az MTÜ-vezér egyedül dönt a turisztikai ügynökség egyedi támogatásairól

  • narancs.hu
  • 2022. május 25.

Belpol

A vezérigazgató korábbi nyilatkozatával ellentétben nincs szakmai grémium.

Pert nyert a 24.hu a Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ) szemben, amely így kénytelen volt elárulni, kik vettek részt az egyedinek nevezett, titokban kiosztott turisztikai támogatások odaítélésében. Mint kiderült, Guller Zoltán MTÜ-vezérigazgató korábbi nyilatkozatával ellentétben nem egy szakmai grémium, hanem ő maga hozza meg a támogatásokkal kapcsolatos döntéseket.

A portál még 2020-ban írta meg, hogy fű alatt osztogatja az adófizetői százmilliókat az állami turisztikai ügynökség, amire Guller a Világgazdaságnak adott interjújában akkor úgy reagált:

„Fontos megjegyezni, hogy ezekben az esetekben is ugyanolyan pályázati dokumentációt várunk, mint egy-egy pályázati kiírásnál, a beérkező igényekről pedig egy szakmai grémium dönt.”

Ennek azonban ellentmond, hogy az ügynökség vezetőjének nyilatkozata után küldött közérdekű adatigénylésre adott válaszában az MTÜ azt írta, a beérkezett dokumentációt ugyan az MTÜ szakterületeinek munkatársai véleményezik jogi, költségvetési és turizmusszakmai szempontok alapján, tehát egy szakmai grémium készíti elő a döntési javaslatot, azonban „a végső döntést a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az MTÜ vezérigazgatója hozza meg”.

Mivel a 24.hu megítélése szerint az MTÜ ezzel a válaszával nem teljesítette a döntési folyamatban résztvevők megnevezésére vonatkozó adatkérésüket, a bíróságon kérték, hogy kötelezzék az MTÜ-t az adatok kiadására, vagyis közöljék, kik tartoznak abba a szakmai grémiumba, amiről Guller beszélt. Végül az első- és a másodfokú bíróság is arra kötelezte az ügynökséget, hogy hozza nyilvánosságra a döntéshozók nevét,

így kiderült, csak egyetlen döntéshozó van: Guller Zoltán.

Azt MTÜ válaszában úgy fogalmazott: „A Magyar Turisztikai Ügynökség által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos döntéseket minden esetben dr. Guller Zoltán vezérigazgató hozza meg.” Ez már csak azért is érdekes, mivel a lap adatigénylése az egyedi támogatásokra vonatkozott, az ügynökség mégis általánosságban válaszolt, az MTÜ 2020-ban pedig annyi támogatást osztott ki – ezek szerint Guller egyedüli döntése alapján –, hogy azokat 193 oldalon keresztül sorolták.

Az ügynökség a bíróságon azzal védekezett, hogy a Világgazdaság cikke Guller Zoltán nem szó szerinti nyilatkozatát tartalmazza, illetve az MTÜ-vezér újságban elmondott gondolatai nem lehetnek közérdekű adatigénylés tárgyai. A bíróság szerint viszont ez azért sem állja meg a helyét, mert az adatigénylésre korábban adott válaszában az MTÜ is használta a szakmai grémium kifejezést. A bíróság szerint az MTÜ azon védekezése is minden alapot nélkülöz, miszerint a „közérdekből nyilvános adatokat nyilvánosságra hozatala semmilyen közérdekű célt nem szolgál”.

Az egyedi támogatásokat az MTÜ a nyilvánosság kizárásával osztogatta mindaddig, amíg a 24.hu fel nem tárta a pénzosztó rendszer létezését. Ezek a támogatások – a hazai és európai uniós gyakorlattól eltérően – pályázati azonosító számmal sem rendelkeztek, a vissza nem térítendő támogatásokat célzó kérelmeket pedig nem egy nyilvánosan meghirdetett pályázatra nyújtották be, így azok feltehetően informális csatornákon keresztül kerültek a turisztikai ügynökség asztalára. Így, bár Guller állítása szerint szakmai szempontok alapján döntöttek az egyedi támogatási kérelmekről, ellenzéki városokba mégsem jutott a többmilliárdos keretből, míg kormányközeli emberek sokaság kapott támogatást.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.