25 év után abbahagyja a soroksári polgármester

  • narancs.hu
  • 2019. március 7.

Belpol

A kerület első embere korábban a legjobban kereső és a leggazdagabb fővárosi polgármester címét is kiérdemelte.

Nem indul az őszi önkormányzati választáson Geiger Ferenc, aki huszonöt éve polgármester Budapest XXIII. kerületében, Soroksáron.

A 2014-ben a Civil Szervezetek színeiben megválasztott politikus csütörtökön a Facebook-oldalán közölte, hogy bár mind mentálisan, mind fizikailag jó állapotban érzi magát, nyugdíjba vonul. Tavaly 65 éves lett – tette hozzá. Geiger Ferenc azt írta, hogy nem volt egyszerű meghoznia ezt a döntést, mert egész élete összeforrt Soroksárral: ott született, ott lakik, ott vált élvonalbeli sportolóvá.
Felidézte, hogy 1990-1994 között a még közös Pesterzsébet-Soroksár vagyongazdálkodási osztályának vezetőjeként kezdte köztisztviselői munkáját, majd az elmúlt negyedszázadban az immár önálló XXIII. kerület polgármesteri tisztségét töltötte be. „Mindez nem azt jelenti, hogy teljes egészében vissza akarok vonulni a közélettől"– írta Geiger Ferenc, hozzátéve: igény esetén tanácsaival, kapcsolatrendszerével, rutinjával támogatni fogja utódját és az új képviselő-testületet.

Geiger közleményét az MTI hozta le, lapunkban még 2005-ben jelent az akkor ereje teljében lévő polgármesterről készült portrénk, amelyben azt írtuk, Geiger „már a legjobban kereső és a leggazdagabb fővárosi polgármester címét is kiérdemelte".

XXIII. Ferenc - Portré Geiger Ferenc soroksári polgármesterről

Budapest legkisebb és legfiatalabb kerületének sikeres polgármestere nem tagja egyik pártnak sem, ellenben létrehozott valami hasonlót. Az önkormányzat vitatott ügyei esetenként az országos sajtó ingerküszöbét is elérik, amúgy a kerület első embere már a legjobban kereső és a leggazdagabb fővárosi polgármester címét is kiérdemelte.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.