31 szervezet lép fel a szuverenitásvédelmi törvény ellen

  • narancs.hu
  • 2024. november 10.

Belpol

Arra kérik az Alkotmánybíróságot, foglaljon állást, semmisítse meg a jogszabály alaptörvény-ellenes passzusait.

Az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvény rendelkezései sértik az Alaptörvényt, a véleménynyilvánítás szabadságát, a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz és jogorvoslathoz való jogokat, ellentétesek a jogállamiság elvével és nemzetközi szerződésbe is ütköznek – állítja az Amnesty Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság által készített beadvány, amelyet 29 másik civil szervezet is támogat.

Azért tiltakoznak nyilvánosan, mert a Szuverenitásvédelmi Hivatal június 19-én vizsgálatot indított a Transparency International magyarországi szervezetével szemben azon a címen, hogy „külföldről származó támogatást” használt „választói akarat befolyásolására irányuló” tevékenységéhez. A Transparency alkotmányjogi panaszt nyújtott be a törvény ellen, kérte, hogy a jogszabály alkotmányellenes rendelkezéseit semmisítsék meg.

A 31 szervezet beadványa ehhez a panaszhoz csatlakozik. Az Alkotmánybírósághoz forduló civilek a nyugat.hu írása szerint úgy érvelnek, a törvény a homályos megfogalmazások révén sérti a normavilágosság és előreláthatóság követelményét. A törvény fogalmait nem tisztázza bírói gyakorlat, és ez nem is változik, mert a hivatal jelentéseivel szemben nincs jogorvoslati lehetőség, nem is lehet bírósághoz fordulni. Az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvény így nagy teret enged az önkényes értelmezésnek és a visszaélésnek. A civilek szerint a törvény nyomán felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal valójában azért jött létre, hogy akadályozza a közügyek szabad megvitatását, a civil jogvédelmet, a fellépést a korrupció ellen és az oknyomozó újságírást. 

Azzal, hogy a hivatal az általa vizsgált szervezet minden adatához és dokumentumához hozzáférhet, azzal jár, hogy akiket eddig segíteni tudott jogsérelem esetén, már nem mernek hozzá fordulni. Ez a törvényi passzus ellentétes a bizalmas információk védelmét előíró jogszabályokkal, akadályozza a végrehajtó hatalom munkáját ellenőrző szervezetek tevékenységét, csorbítja az emberek jogát a tájékozódáshoz. 

A civilek szerint a hivatal gyakorlatilag akármelyik, egyébként jogszerűen működő szervezetre rásütheti, hogy Magyarország érdekei ellen dolgozik, külföldi érdekeket érvényesít. Megfélemlítő hatása van annak, hogy jogorvoslat nincs a hivatal megállapításaival szemben.

 

A beadványt ezek a szervezetek írták alá: Amnesty International Magyarország, Magyar Helsinki Bizottság, aHang Platform, Alternatív Közösségek Egyesülete, Artemisszió Alapítvány, Autonómia Alapítvány, Civil Kollégium Alapítvány, Civil Közoktatási Platform, Civilek Józsefvárosért Egyesület, Cromo Alapítvány, DebrecenPride LMBTQI-szervezet Polgárjogi Társaság, Emberség Erejével Alapítvány, Energiaklub Szakpolitikai Intézet, Greenpeace Magyarország, Háttér Társaság, Humán Platform, K-Monitor, Közélet Iskolája, Levegő Munkacsoport, M. Színházi Egyesület, Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány, Magyarországi Európa Társaság, Ökotárs Alapítvány, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, Polgár Alapítvány az Esélyekért, Political Capital, Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége, Társaság a Szabadságjogokért, Utcáról Lakásba! Egyesület, Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület és a Védegylet Egyesület.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Polt Péter írásbeli válaszából kiderül: azt sem tudja, miben folyik nyomozás

Elég súlyos ellentmondásra derült fény egy, az orosházi férfi kézilabdát érintő 1,3 milliárd forintos szabálytalan tao-felhasználási ügyben. A minden jel szerint költségvetési csalás gyanúja ügyében tett fel írásbeli kérdést Tóth Bertalan (MSZP) országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyésznek, aki azt válaszolta, hogy az ügyben nem indult büntetőeljárás. A Narancs.hu-t korábban és most is az ellenkezőjéről tájékoztatta a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága.  A Sportállamtitkárság hallgat az ügyben.

Csődközeli helyzetben billeg a BKV

28 milliárd forint hiányzik a BKV idei költségvetéséből a túléléshez. A közlekedési társaság adósságátütemezést kér, a jövő évi működéshez pedig a BKK-val 30 milliárdos hitelkeretre pályázna. Ráadásul mivel az igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagok megbízatása lejárt, több hete törvénytelenül működik, ahogy a többi fővárosi cég is.