31 szervezet lép fel a szuverenitásvédelmi törvény ellen

  • narancs.hu
  • 2024. november 10.

Belpol

Arra kérik az Alkotmánybíróságot, foglaljon állást, semmisítse meg a jogszabály alaptörvény-ellenes passzusait.

Az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvény rendelkezései sértik az Alaptörvényt, a véleménynyilvánítás szabadságát, a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz és jogorvoslathoz való jogokat, ellentétesek a jogállamiság elvével és nemzetközi szerződésbe is ütköznek – állítja az Amnesty Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság által készített beadvány, amelyet 29 másik civil szervezet is támogat.

Azért tiltakoznak nyilvánosan, mert a Szuverenitásvédelmi Hivatal június 19-én vizsgálatot indított a Transparency International magyarországi szervezetével szemben azon a címen, hogy „külföldről származó támogatást” használt „választói akarat befolyásolására irányuló” tevékenységéhez. A Transparency alkotmányjogi panaszt nyújtott be a törvény ellen, kérte, hogy a jogszabály alkotmányellenes rendelkezéseit semmisítsék meg.

A 31 szervezet beadványa ehhez a panaszhoz csatlakozik. Az Alkotmánybírósághoz forduló civilek a nyugat.hu írása szerint úgy érvelnek, a törvény a homályos megfogalmazások révén sérti a normavilágosság és előreláthatóság követelményét. A törvény fogalmait nem tisztázza bírói gyakorlat, és ez nem is változik, mert a hivatal jelentéseivel szemben nincs jogorvoslati lehetőség, nem is lehet bírósághoz fordulni. Az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvény így nagy teret enged az önkényes értelmezésnek és a visszaélésnek. A civilek szerint a törvény nyomán felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal valójában azért jött létre, hogy akadályozza a közügyek szabad megvitatását, a civil jogvédelmet, a fellépést a korrupció ellen és az oknyomozó újságírást. 

Azzal, hogy a hivatal az általa vizsgált szervezet minden adatához és dokumentumához hozzáférhet, azzal jár, hogy akiket eddig segíteni tudott jogsérelem esetén, már nem mernek hozzá fordulni. Ez a törvényi passzus ellentétes a bizalmas információk védelmét előíró jogszabályokkal, akadályozza a végrehajtó hatalom munkáját ellenőrző szervezetek tevékenységét, csorbítja az emberek jogát a tájékozódáshoz. 

A civilek szerint a hivatal gyakorlatilag akármelyik, egyébként jogszerűen működő szervezetre rásütheti, hogy Magyarország érdekei ellen dolgozik, külföldi érdekeket érvényesít. Megfélemlítő hatása van annak, hogy jogorvoslat nincs a hivatal megállapításaival szemben.

 

A beadványt ezek a szervezetek írták alá: Amnesty International Magyarország, Magyar Helsinki Bizottság, aHang Platform, Alternatív Közösségek Egyesülete, Artemisszió Alapítvány, Autonómia Alapítvány, Civil Kollégium Alapítvány, Civil Közoktatási Platform, Civilek Józsefvárosért Egyesület, Cromo Alapítvány, DebrecenPride LMBTQI-szervezet Polgárjogi Társaság, Emberség Erejével Alapítvány, Energiaklub Szakpolitikai Intézet, Greenpeace Magyarország, Háttér Társaság, Humán Platform, K-Monitor, Közélet Iskolája, Levegő Munkacsoport, M. Színházi Egyesület, Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány, Magyarországi Európa Társaság, Ökotárs Alapítvány, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, Polgár Alapítvány az Esélyekért, Political Capital, Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége, Társaság a Szabadságjogokért, Utcáról Lakásba! Egyesület, Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület és a Védegylet Egyesület.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.