444: Árverezik a hekkerek a Védelmi Beszerzési Ügynökség adatait

  • narancs.hu
  • 2024. december 1.

Belpol

A magyar állam nem fizetett a zsarolóknak.

Licitet hirdetett az Inc.Ransomware nevű hekkercsoport a magyar Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt.-től (VBÜ) ellopott fájlokra – vette észre a 444.

A kiberbűnözők november közepén adták hírül, hogy feltörték a honvédségi cég szerverét, és szerintük érzékeny adatokat szereztek meg. Azért, hogy visszaadják ezeket, ötmillió dollárt kértek.

A hekkerek odala egyszer már levette a közleményt, és akkor a kibervédelmi szakértők azt latolgatták, ez azt jelenti-e, hogy a magyar állam fizetett a fájlokért.

Most kiderült, hogy nem, mert az Inc.Ransomware  azt közölte, a VBÜ nem kívánt fizetni. A hekkercsoport 1 millió dollárról indítja a licitet a fájlokért, egy vevőnek akarja eladni a lopott holmit.

A csomagban állítólag nemzetbiztonsági szempontból érzékeny dokumentumok, belső levelezések vannak, amelyekből a magyar haderő képességeire lehet következtetni. Gulyás Gergely miniszter ugyan elismerte a kormányinfón az adatlopás tényét, de szerinte igazán érzékeny információk nem kerültek illetéktelen kezekbe. Ettől függetlenül zajlik az ügyben a nyomozás. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.