A Népszava októberben számolt be arról, hogy az állami gimnáziumoknak a fenntartójuk javaslatot küldött arról, milyen írásbeli felvételi pontszámot elért diákokat vegyenek fel. A négy évfolyamos képzésben minimum 50, a nyelvi előkészítő esetében 60, a hat évfolyamos képzéseknél minimum 70 pontot ajánlott elérniük a 100-ból azoknak, akik gimnáziumokban szeretnének tanulni az ajánlás szerint.
A lap arra a következtetésre jutott, hogy ha a gimnáziumok az ajánlásnak megfelelően járnak el, sok általános iskolás marad ki a gimnáziumi képzésből. Az Oktatási Hivatal adatai szerint ugyanis a nyolcadikosoknak 47,8 százaléka 50-nél kevesebb pontot ért el a központi írásbelin. A hatodikosoknak, akik legutóbb hatosztályos gimnáziumba felvételiztek, 23,15 százaléka teljesített 70 vagy ennél magasabb pontszámot.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő vasárnap a Facebookon megosztott egy hozzá eljuttatott levelet – név nélkül, de a levélíró neki elárulta a nevét – arról, mit eredményez ez az ajánlás.
A levelet egy gimnázium igazgatóhelyettese küldte. Azt írja, hogy a fönt vázolt ajánlást „már idén beleíratták a felvételi tájékoztatókba, a tankerületeken keresztül közölt, ellentmondást nem tűrő, szóbeli utasítással. Azért szóbelivel, mert erre a fenntartó nem adhatna utasítást, ugyanis szakmai igazgatási feladata nincs, így egy ilyen utasítás sérti a megmaradt intézményi autonómiát. Mivel a sajtóba ez kiment, annyit finomítottak a dolgon, hogy csak »ajánlott« ponthatárként szerepel a dolog. Azt viszont most már egészen friss, és egészen biztos információból tudom, hogy jövőre tervezik ennek a kötelező bevezetését. Gondolom, ha kell, akkor majd jogszabályt módosítanak” – írja az igazgatóhelyettes.
Szerinte e ponthatár alkalmazása már a jobb iskoláknak is gondot okoz. Nem fogják tudni feltölteni az osztályaikat a törvényileg előírt 34 fős létszám közelébe. Azzal pedig, hogy egy-egy osztályt nem tudnak elindítani, álláshelyek szűnnek meg az intézményekben.
„Lehet, hogy egy-egy iskolában 100 felvettből »csak 15-20« esne ki, de ez azt is jelentené, hogy nem indulhat el egy osztály, vagyis az sem kerülne be biztosan, aki egyébként a megemelt követelmények mellett is bejuthatna” – magyarázza a levélíró.
Szerinte azok a gimnáziumok, amelyek a mezőny második felében vannak, nagy eséllyel egy új osztályt sem tudnak indítani. Közben viszont vitatható, mennyire objektív mérce a középiskolai felvételi. Aligha lehet kétszer negyvenöt perc alapján eldönteni egy 14 éves diákról, alkalmas-e arra, hogy gimnáziumba járjon – úgy, hogy közben az általános iskolából hozott kitűnő bizonyítvány vagy a gimnázium saját szóbeli vizsgáján elért eredmény nem számít.
Hadházy Ákos mocskos húzásnak nevezi a tervet, és szerinte egyetlen célja az, hogy néhány éven belül be lehessen zárni egy sor kisebb gimnáziumot, hogy kevesebb pedagógusra legyen szükség.
