Hadházy: Ez újabb mocskos húzás

  • narancs.hu
  • 2024. december 1.

Belpol

A képviselő szerint a kormány a kis gimnáziumok bezárásával oldaná meg a pedagógushiányt.

A Népszava októberben számolt be arról, hogy az állami gimnáziumoknak a fenntartójuk javaslatot küldött arról, milyen írásbeli felvételi pontszámot elért diákokat vegyenek fel. A négy évfolyamos képzésben minimum 50, a nyelvi előkészítő esetében 60, a hat évfolyamos képzéseknél minimum 70 pontot ajánlott elérniük a 100-ból azoknak, akik gimnáziumokban szeretnének tanulni az ajánlás szerint. 

A lap arra a következtetésre jutott, hogy ha a gimnáziumok az ajánlásnak megfelelően járnak el, sok általános iskolás marad ki a gimnáziumi képzésből. Az Oktatási Hivatal adatai szerint ugyanis a nyolcadikosoknak 47,8 százaléka 50-nél kevesebb pontot ért el a központi írásbelin. A hatodikosoknak, akik legutóbb hatosztályos gimnáziumba felvételiztek, 23,15 százaléka teljesített 70 vagy ennél magasabb pontszámot. 

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő vasárnap a Facebookon megosztott egy hozzá eljuttatott levelet – név nélkül, de a levélíró neki elárulta a nevét – arról, mit eredményez ez az ajánlás.

A levelet egy gimnázium igazgatóhelyettese küldte. Azt írja, hogy a fönt vázolt ajánlást „már idén beleíratták a felvételi tájékoztatókba, a tankerületeken keresztül közölt, ellentmondást nem tűrő, szóbeli utasítással. Azért szóbelivel, mert erre a fenntartó nem adhatna utasítást, ugyanis szakmai igazgatási feladata nincs, így egy ilyen utasítás sérti a megmaradt intézményi autonómiát. Mivel a sajtóba ez kiment, annyit finomítottak a dolgon, hogy csak »ajánlott« ponthatárként szerepel a dolog. Azt viszont most már egészen friss, és egészen biztos információból tudom, hogy jövőre tervezik ennek a kötelező bevezetését. Gondolom, ha kell, akkor majd jogszabályt módosítanak” – írja az igazgatóhelyettes.

Szerinte e ponthatár alkalmazása már a jobb iskoláknak is gondot okoz. Nem fogják tudni feltölteni az osztályaikat a törvényileg előírt 34 fős létszám közelébe. Azzal pedig, hogy egy-egy osztályt nem tudnak elindítani, álláshelyek szűnnek meg az intézményekben.

„Lehet, hogy egy-egy iskolában 100 felvettből »csak 15-20« esne ki, de ez azt is jelentené, hogy nem indulhat el egy osztály, vagyis az sem kerülne be biztosan, aki egyébként a megemelt követelmények mellett is bejuthatna” – magyarázza a levélíró.

Szerinte azok a gimnáziumok, amelyek a mezőny második felében vannak, nagy eséllyel egy új osztályt sem tudnak indítani. Közben viszont vitatható, mennyire objektív mérce a középiskolai felvételi. Aligha lehet kétszer negyvenöt perc alapján eldönteni egy 14 éves diákról, alkalmas-e arra, hogy gimnáziumba járjon – úgy, hogy közben az általános iskolából hozott kitűnő bizonyítvány vagy a gimnázium saját szóbeli vizsgáján elért eredmény nem számít. 

 

Hadházy Ákos mocskos húzásnak nevezi a tervet, és szerinte egyetlen célja az, hogy néhány éven belül be lehessen zárni egy sor kisebb gimnáziumot, hogy kevesebb pedagógusra legyen szükség. 

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.