A G7 hozta nyilvánosságra egy nem nyilvános kormányzati jelentés adatait, miszerint akár 500 milliárd forint körüli összeget elveszíthet Magyarország a közbeszerzési és uniós pénzek elosztási rendszerének korábban feltárt hibái miatt.
Még az Európai Bizottság tavaly novemberi ellenőrzésekor derült ki, hogy mennyi - nemcsak apró - hiba és hiányosság van az EU-s pénzeket elosztó közbeszerzéseknél és projekteknél. Az akkori kritika a Miniszterelnökségen belül működő Közbeszerzési Felügyeleti Főosztályt (KFF) érte, ez az a szervezet, amely ellenőrzi a pályázati eljárásokat. A visszaéléseknek is itt kéne kiderülniük. Ennek a bizottságnak a 2015 é 2017 közötti működését négyes fokozatból hármasra értékelte az EB. Ez azonban már kifejezetten rossz minősítésnek számít: azt jelenti ugyanis, hogy működik ugyan a rendszer, de komoly hibákkal. Nemcsak az egyedi projektekben (29-ből 25-ben) talált súlyos hiányosságokat, hanem több rendszerszintű hibára is figyelmeztetett.
A mostani jelentés újdonsága, hogy a bizottság rendszerszintű korrekciót tart szükségesnek.
Ezt többféleképpen is lehet majd:
- vagy az összes uniós támogatású szerződést kell egyenként átvizsgálni
- vagy reprezentatív mintavétellel megbecsülni a szabálytalanságok hatását
- vagy el lehet fogadni a bizottság által megállapított 10 százalékos átalányt.
Az első rengeteg munkát és időt, a második az EB által elfogadtatott módszertant igényel. A harmadik verzió pedig az összes érintett szerződés összegének 10%-át. A G7 becslései szerint közel 450 milliárd forintot.
Ezek közül lehet majd választani, hacsak a 2019 tavaszáig húzható kormányzati válaszokkal, indoklásokkal, cáfolatokkal nem sikerül majd faragni az arányokon.
