91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba

  • Narancs.hu/MTI
  • 2020. április 3.

Belpol

Továbbra is az ELTE a legnépszerűbb intézmény.

A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t. A jelentkezők többsége állami ösztöndíjas formában szeretne továbbtanulni, a legnépszerűbb egyetem továbbra is az ELTE.

A szaktárca közleménye szerint a legtöbben, 57 799-en alapképzést jelöltek meg első helyen. Osztatlan képzésre 11 719-en, felsőoktatási szakképzésre 5 132-en, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül pedig mesterképzésre 16 810-en jelentkeztek első helyen. Az állami ösztöndíjas képzéseket 81 350-en jelölték meg elsőként, míg az önköltséges képzési formát 10 110-en vállalnák.

A hatékonyabb és korszerűbb felsőoktatás érdekében az előterjesztő ITM újabb hat egyetem működési és finanszírozási modellváltásához kéri az Országgyűlés támogatását - jelezték. A tervezett intézkedések elsődleges célja a jelenleginél rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet megteremtése a felsőoktatás versenyképességének növelése érdekében - hangsúlyozták. Hozzátették: a jelentkezők számának idei csökkenése igazolja a beavatkozások, a felsőoktatás korszerűsítése és nemzetköziesítése érdekében tervezett újabb lépések indokoltságát.

Kitértek arra is, hogy az első helyre jelentkezések alapján a legnépszerűbb képzési terület idén a gazdaságtudományi (20 171 ember), a bölcsészettudományi (10 972) és a műszaki (9888) szakirány; a legtöbben változatlanul az Eötvös Loránd Tudományegyetemet választották, a lista második helyén a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem van.

Az Oktatási Hivatal értesíti a jelentkezőket, ha a járványügyi helyzetre tekintettel változás történne az általános felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatban - közölte az ITM. A ponthatárok, a felvételi eredmények kihirdetésének tervezett dátuma július 23..

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.