Ezt megúszták: Orbán Viktor kijelentette, hogy nem kíván beavatkozni a német belpolitikába

  • narancs.hu
  • 2018. január 5.

Belpol

De azért továbbra is tekintsék "Bajorország végvári kapitányának".

Orbán Viktor Németországban a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselői tanácskozásának második napján,  Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel, a CSU vezetőjével közösen tartott sajtótájékoztatót.

Orbán arról beszélt a seeoni kolostorban tartott találkozón, hogy szerinte az európai embereknek világos akarata van: "Egyértelmű a népakarat", azaz az emberek nem akarnak terrorveszélyben élni, hanem közbiztonság és határvédelem kell, és az, „hogy a határokat megvédjék, és hogy vigyék ki a schengeni övezetből azokat, akiknek nincs okuk arra, hogy itt legyenek. Vigyék vissza őket oda, ahol újrakezdhetik az életüket” – idézi az MTI.

Orbán "demokráciaproblémának" nevezte a migránskérdést Európában. Azt is közölte, hogy a megbeszélésen elmondta, hogy Európában sok helyütt a vezetők nem azt tették, amit a nép akart és megjegyezte: "a demokráciában ilyenkor mindig zavar keletkezik", és ezt az ellentmondást valahogy fel kell oldani.

Kijelentette azt is, hogy: "Továbbra is tekintsenek engem Bajorország végvári kapitányának. Bajorország déli határa a szerb-magyar határnál van, és amikor mi azt a határt védjük, akkor azzal védjük Bajorországot is."

Orbán szólt arról is, hogy "a bajorokat és a magyarokat hosszú és mély kapcsolat köti össze; olyan hosszú, hogy az első magyar keresztény király családjától a győri Audi-gyárig húzódik", majd hozzátette: "Én Bajorországban soha nem tapasztaltam rosszindulatot a magyarokkal, Magyarországgal vagy a magyar kormánnyal szemben, mindig őszinte, nyílt és korrekt beszélgetésekben volt részem, ma is ez történt". Végül elmondta azt is, hogy a német vitákat a német embereknek kell lefolytatniuk,  a német döntéseket pedig a német politikusoknak meghozniuk. Orbán a vitához sok sikert kívánt, és szerényen azt is kijelentette: „Nem kívánok tiszteletlenül viselkedni és beavatkozni a német belpolitikába.”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.