MNB: 11 milliárd műtárgyra

  • narancs.hu
  • 2019. február 11.

Belpol

Lezárult az MNB Értéktár programja.

Sajátosan értékelte tavaly év végén lezárult Értéktár programját a Magyar Nemzeti Bank. Nemes egyszerűséggel összeadta azoknak a múzeumoknak a látogatószámát, ahol letétként helyezte el az általa megvásárolt festményeket, gyűjteményeket. A Magyar Nemzeti Galéria (MNG) állandó kiállításán szerepelt Tiziano Vecellio, Gulácsy Lajos, Vaszary János, Orbán Dezső, vagy Abraham van Beijeren (Beyeren) egy-egy − az MNB által megvásárolt és letétbe helyezett − festménye is, így a MNG tárlatának több mint 234 ezres látogatószámát egyszerűen az Értéktár program eredményéhez csapták. Így már érthető, hogy miként jött ki a 400 ezres látogatói szám, amelyet az MNB tett közzé a „közgyűjteményeibe kihelyezett műkincseket megtekintéséről.” Arról viszont nem adtak számot, hogy 2014 januárja óta pontosan mennyit is költöttek a 100 millió eurós (mintegy 32 milliárd forintos) keretből.  A Népszava így összeadta a bank a honlapján közzétett harminchárom tételes vásárlási lista mellett közölt vételárakat. Így jött ki a 10,8 milliárd forintos végösszeg.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Felügyelő Bizottsága 2016-ban azzal indokolta az Értéktár program elindítását, mivel a magyar közgyűjteményeknek gyakorlatilag nincs műtárgyvásárlási keretük. Műtárgyvásárlásra a legnagyobb kerete a Nemzeti Kulturális Alapnak (NKA) van, mely 2012-ben 133 millió, 2013-ban 117 millió, 2014-ben 157 millió forint volt. Az MNB mecénási szerepe így egyfajta szépségtapasz volt arra, hogy az összes magyar közgyűjtemény nem tud a saját bevételéből évente 100-200 millió forintot fordítani a gyűjteményének gyarapítására.

A programot kezdetektől sok kritika érte, kezdve azon, hogy miért éppen a jegybank hivatott a műtárgyvásárlásra.  Az MNB más országok jegybankjainak gyakorlatára hivatkozott, de a példaként felhozott belga vagy német jegybank a kortárs művészet mecénásaként saját gyűjteményét gyarapítva.

Az MNB programja „értékálló befektetésként” indult, de később szűkebbre szabták: a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek, valamint a külföldre vagy külföldi tulajdonba került műtárgyak megszerzése volt a cél. Bár a keretéből jutott 300 millió forint a szentendrei skanzen bővítésére is.

A programba végül belefért a flamand reneszánsz mester, Willem Key Férfiképmásának is megvásárlása is 58 ezer euróért, mintegy 18,5 millió forintért. A festmény a csehországi Ehrenburg család tulajdona volt, ám megfordult az Ernst Múzeum 1922-es aukcióján − attól az évtől kezdve egészen 2017-ig lappangott.

Az Értéktár program legjelentősebb – és legdrágább – tétele Tiziano Mária gyermekével és Szent Pállal című festményének megvásárlása volt 4,5 milliárd forintért. Munkácsy Golgotájáért 10 millió dollárt fizettek.

Neked ajánljuk