A Magyar Helsinki Bizottság pert indított az MTI Országos Sajtószolgálata (MTI OS) ellen. Az MTI OS ugyanis azt a gyakorlatot alakította ki, hogy számos, a kormánynak kellemetlen ügyről szóló közleményt azok tartalmára való hivatkozással nem tesz közzé, viszont azonban elhárítja a felelősséget magától azon kormánypárti közlemények miatt.
Az MTI OS a saját szabályzatában megpróbálta levédeni magát, ám a Kúria most kimondta: ha ténylegesen válogatnak a közlemények közzététele során, akkor vállalniuk kell a felelősséget a szűrőjükön átengedett szövegekért. Ezzel megnyílt az út a helyreigazítási, sőt személyiségi jogi perek előtt is - olvasható az Átlátszón.
Az MTI OS feladata a közélet szereplői (pl. pártok, kormányszervek, társadalmi szervezetek, egyházak, szakszervezetek stb.) közleményeinek közlése. A közlemények szövegét nem változtathatja meg az OS, de arról dönthet, hogy valamit enged-e közzétenni vagy sem. De sok-sok éven át az MTI OS szinte minden közleményt lehozott.
A közmédia és az MTI beszántásával párhuzamosan aztán ez a gyakorlat megváltozott: az utóbbi években egyeseknek a neve is alig jelenhet meg a közpénzből működtetett hírügynökség felületén, főként nem kritikus tartalommal párosítva, mondván ezek a közlemények sértenék az abban emlegetett közéleti szereplők személyiségi jogait vagy éppen a közmédia reputációját. Korántsem voltak azonban ilyen finnyásak, ha a kormánypártok vagy a hozzájuk kötődő szervezetek ellenzéki pártokra, azok politikusaira vagy a kormánnyal ellentétes véleményt megfogalmazó civil szervezetekre fröcsögtek valótlanságokat. Ez történt a Magyar Helsinki Bizottsággal is.
2017 decemberében az OS közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ kommünikéjét, amit átvett az anyacég, az MTI is, arra hivatkozva pedig közölt számos más sajtóorgánum. Ebben a közleményben többek között azt a valótlan tényt híresztelték, hogy a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) többszáz millió forintot kap külföldről átláthatatlan módon.
Az MHB emiatt helyreigazítási kérelemmel fordult az OS-hez, amit az megtagadott. AZ MHB pert indított. Az elsőfokon eljáró bíróság egyetértett az MHB azon álláspontjával. De hiába győztek, az MTI OS ismét megtagadta az MHB közleményének közzétételét, amelyben leírták, hogy valótlan tényeket híresztelt róla az MTI OS.
A másodfokon eljáró bíróság megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és kötelezte az MTI OS-t, hogy tegyen közzé helyreigazítást. AZ MTI OS az ítélet felülvizsgálatát kérte a Kúriától, de az megerősítette, hogy az MTI Országos Sajtószolgálata szerkesztést végez, így a valótlanul híresztelt tényeket köteles helyreigazítani.
Így az MTI OS-en megjelent valótlan hírek érintettjei az Alkotmánybíróság által meghatározott keretek között helyreigazítást kérhetnek.
