A Belügyminisztérium alá kerülhet az egészségügyi tárca

Belpol

Úgy tudjuk, Szócska Miklóst nem kérték fel az ágazat vezetésére.

Információink szerint Szócska Miklóst sem hivatalosan, sem informálisan nem kérték fel arra, hogy legyen az egészségügyi tárca felelőse – tudtuk meg egy, az ágazatra rálátó forrásunktól.

Ahogy arról szerdán mi is beszámoltunk, a Népszava arról értesült, hogy a 72 éves Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter minden valószínűség szerint nyugdíjba vonul, és a májusban felálló új Orbán-kormányban már nem vállal szerepet. A lap forrásai szerint már hónapokkal ezelőtt szóba került Szócska Miklósnak, a második Orbán-kormány egészségügyi államtitkárának reaktiválása az egészségügyben. Ő jelenleg a Semmelweis Egyetem (SE) közszolgálati karának dékánja, és egyben a magánosított intézmény egyik kurátora. Szócska a lapnak nem reagált, forrásunk viszont azt mondta a hírrel kapcsolatban:

„úgy tűnik, hogy kacsa volt”.

Az egyelőre nagy kérdés, hogy hogyan alakul az egészségügyi tárca sorsa, az azonban biztos, hogy nem lesz önálló egészségügyi minisztérium. Erről Gulyás Gergely is beszélt a csütörtöki kormányinfón, amikor is azt mondta: „Ez a baloldali kampánynak volt a része, és meg is van az eredménye. Biztos, hogy nem lesz önálló egészségügyi minisztérium.”

Szerdán a Népszava arról írt, hogy egyelőre még nagyon képlékeny az egészségügyi irányítás kérdése, akkor még lógott a levegőben, hogy önállóvá válik-e, vagy esetleg besorolják a Belügyminisztérium alá.

Forrásunk szerint

most ez utóbbi forgatókönyv a legvalószínűbb, az egészségügyi tárca a jelek szerint a belügy irányítása alá kerülhet.

Az viszont továbbra is nagy kérdés, strukturálisan hogyan fog mindez kinézni, ki fogja megalkotni az egészségügyi stratégiát és ki lesz az a személy, akit ilyen konstellációban felkérnek a tárca vezetésére.

Címlapkép: Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem egészségügyi közszolgálati karának dékánja beszédet mond a Semmelweis Egyetem és a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) közti szakmai együttműködési megállapodás aláírásán Budapesten, a KINCS központjában 2020. október 13-án. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.