A bicskei önkormányzat egymillió forintra perelt egy helyi újságírót, aki írni merészelt a város köztisztasági rendeletéről
Bicske_Palffy_Tessely_top_story_lead.jpg

A bicskei önkormányzat egymillió forintra perelt egy helyi újságírót, aki írni merészelt a város köztisztasági rendeletéről

  • narancs.hu
  • 2018. március 14.

Belpol

Súlyos „bűn” ez Felcsút mellett.

Több mint tíz éve működik a Fejér megyei kisvárosban a Bicskei Szó nevű blog, amelyet egy helyi újságíró szerkeszt és ír. A településen nincs más olyan hírforrás, amely a fideszes vezetésnek kényes témákat is felvállalja, talán ennek is köszönhető, hogy a neki nem tetsző írások miatt tavaly pert indított az önkormányzat a blog szerkesztőjével szemben, akitől egymillió forint kártérítést – és annak egyéves kamatait – követel két véleménycikk miatt, amelyekkel álláspontja szerint a szerző megsértette a helyhatóság jó hírnevét. A keresetet Pálffy Károly kormánypárti polgármester jegyzi. Érdekes részlet, hogy a per elindítása előtt sem pontosítási, sem helyreigazítási kérelemmel nem keresték a blogot, egyből mentek a bíróságra.

Bicskéről annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy korábban itt volt fideszes önkormányzati képviselő Tiborcz István testvére, a várost pedig 2014-ig az a Tessely Zoltán vezette, aki a környék – így Felcsút – országgyűlési képviselője, és Orbán Viktor 2015 decemberében kinevezte Etyek, valamint a Szent László- és Váli-völgy területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztossá. (Ezzel Tessely személyében Felcsút is miniszterelnöki biztost kapott. Hogy erről ő miként vélekedik, az kiderül lapunk korábbi, vele készült interjújából.)

Középen Pálffy Károly polgármester Orbán Viktorral és Tessely Zoltánnal

Középen Pálffy Károly polgármester Orbán Viktorral és Tessely Zoltánnal

Fotó: MTI

A bicskei önkormányzatnak két olyan véleménycikk esett nagyon rosszul a Bicskei Szótól, amelyben első ránézésre semmilyen sértő mondat sincs. A kifogásolt írások közül az egyikben a szerző kritizálta a város egyik tervezetét, amely kimondta volna: minden évben március 1. és november 30. között péntekenként engedélyezett az avarégetés. Ilyen „városházi szívekbe markoló” megállapításokat tett a szerző:

– De nyáron, amikor mindenkinek nyitva az ablaka, pénteken, amikor a legtöbben pihenni készülnek – minek kell a pénteki szabad ég alatti tüzelést megengedni? Azért, hogy a grillpartit meg lehessen különböztetni az avartól?

– A nyár közepén? A vegetációs időszak közepében? Milyen hulladék van, amit égetni kellene?

A bejegyzést követő pár napon belül egy rendkívüli testületi ülésen végül úgy döntöttek a képviselők, hogy nyárra teljes mértékben betiltják a kerti hulladékégetést.

A másik perelt cikk egy helyi beruházásról szólt, amellyel kapcsolatban csupán néhány sornyi megjegyzést írt a blog szerkesztője, majd bemásolta a tervezett fejlesztésről szóló egyik előterjesztés szövegét.

A Székesfehérvári Törvényszék végül nem találta megalapozottnak a bicskei önkormányzat keresetét, az idén február 21-én hozott ítéletében egyebek közt kiemelte: „(…) a részletesen ismertetett alperesi bejegyzések a véleménynyilvánítás szabadságát nem lépték túl. A közszereplővel szemben nem voltak indokolatlanul sértőek, túlzóak, így nem voltak alkalmasak a közbizalom lerombolására, a jogbiztonság veszélyeztetésére sem.” A bíróság az önkormányzatot arra kötelezte, hogy fizessen meg százezer forintnyi perköltséget az alperesnek.

Az alperest a Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje, Baltay Levente védte, az ítélet nem jogerős, hiszen első fokon született, így – ha az önkormányzat úgy dönt, hogy fellebbez – az eljárás folytatódhat. Az ügy további részleteiről a Bicskei Szó felületein olvashatunk.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.