A bizonytalan szavazóknak is bejött a rabszolgatörvény elleni ellenzéki fellépés

  • narancs.hu
  • 2018. december 29.

Belpol

Egy friss közvélemény-kutatás szerint javult az ellenzéki pártokról az emberek véleménye. De csalódtak a szakszervezetek aktivitásában.

A „rabszolgatörvény” elfogadásának körülményeiről, illetve az azt követő ellenzéki és szakszervezeti aktivitások megítéléséről végzett reprezentatív közvélemény-kutatást az IDEA Intézet december 17. és 20. között – írja a 24.hu.

A „rabszolgatörvényről” a megkérdezettek több mint 90 százaléka hallott.

Az ellenzék december 12-i parlamenti akciója, a politikusok az eddigiektől eltérő fellépése a felmérés szerint megosztotta a kormánypárti és az ellenzéki szavazókat.

A felmérés szerint a pártpreferenciájukban bizonytalanok, vagy azt fel nem vállalók többsége egyetértett a parlamenti ellenzék viselkedésével. Az e csoportba tartozók 55 százalékának javult a véleménye az ellenzéki pártokról.

Míg a kormánypártok támogatóinak jelentős többsége (92 százalék) nem értett egyet azzal hogy az ellenzéki országgyűlési képviselők a levezető elnöki pulpitus lefoglalásával akarták megakadályozni a törvény elfogadását.

Az ellenzéki pártok támogatói ezzel ellentétes véleményen voltak. Míg a pártpreferenciájukban bizonytalanok, vagy azt fel nem vállalók 70 százaléka egyetértően viszonyult az ellenzék magatartásához.

Ugyanez a csoport nagyobb arányban (72 százaléka) értett egyet azzal, hogy december 12-én az ellenzéki országgyűlési képviselők fütyüléssel, bekiabálással akarták megakadályozni, hogy elfogadják a „rabszolgatörvényt”.

A parlamenti akcióban, illetve az azt követő tiltakozásban aktívan részt vevő pártokat vizsgálva, a Jobbik támogatóinak 40, az LMP-szavazók 33 százaléka, a Momentum szavazóinak 29 százaléka saját pártját látta a legaktívabbnak a törvény elleni küzdelemben.

A pártokhoz képest a szakszervezetek aktivitásának megítélése viszont csalódást keltett azokban, akik már december végére a szakszervezeti mozgalom újraéledését vizionálták.

A kutatás szerint a Fidesz táborában romlott, az ellenzéki pártok támogatóinak körében pedig javult az ellenzék megítélése. A pártpreferenciájukban bizonytalanok vagy azt fel nem vállalók 55 százaléka van jobb véleménnyel az ellenzéki pártokról az utóbbi időszakban végzett munkájuk után.

A 24.hu cikke szerint az IDEA Intézet felmérése alapján csak a Fidesz–KDNP támogatói gondolják úgy (74 százalék), hogy a december 12-ét követő megmozdulásokkal nem lehet változást elérni, míg még a pártpreferenciájukban bizonytalanok, illetve azt fel nem vállalók többsége (58 százalék) is ezzel ellentétes véleményen van. E téren az ellenzéki pártok támogatóinak egyöntetű az optimizmusa.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.