A BKK új vezérigazgatója szerint a Lánchíd nem alkalmas gyalogoshídnak, de használhatnák a jövőben csak kerékpáros és közösségi közlekedésre

  • narancs.hu
  • 2020. február 24.

Belpol

A városvezetés erről a lakossággal egyeztetne. A Lánchíd felújításáról vannak elképzeléseik, de végleges döntés még nincs, és az e-jegyre is várni kell még.

A BKK új vezérigazgatója, Varga Ivett a hvg.hu-nak adott hosszú interjújában összegezte terveit és elképzeléseit Budapest közlekedéséről. Arról is beszélt, hogy a Lánchíd felújítására vannak ötleteik, ám végleges döntés nincs, ahogy az e-jegyre is várni kell még.

Mint ahogy azt Varga Ivett hangsúlyozta, a Lánchíd, az alatta futó villamosvasúti alagút és a Váralagút felújításának egyszerre kellene elindulni, ezzel párhuzamosan kezdődhetne el a hídfőterek felújításának a tervezése.  Ám minderre a jelentős költségek miatt egyre kisebb esélyt lát. „A minimálverzió az, hogy csak a hidat újítják fel, de akkor is rövid időn belül szükség lenne a villamosalagút rekonstrukciójára.”

"A BKK részéről ez az egyik legsürgetőbb projekt, mert lezárni ugyan egyelőre nem kell a hidat, de azon el lehet gondolkozni, hogy bevezessünk-e további korlátozásokat, hogy ne romoljon az állapota."

Varga szerint bár a Lánchíd klasszikus gyalogoshídnak nem lenne alkalmas, mert „egy átlagos magasságú ember az útpályáról a láncok magassága miatt nem lát rá jól a Dunára”. Viszont reális tervnek tartja, hogy a hidat csak kerékpáros és közösségi közlekedésre használják a jövőben. De elmondása szerint a városvezetés erről is a lakossággal szeretne egyeztetni.

A BKK vezérigazgatója az  e-jegy-projektet önálló beruházásként értelmezi. „Azt nem hiszem, hogy a főváros teljes területén, minden vonalon azonnal bevezethető, ez először a kötöttpályás és elsősorban a metróvonalakon történhetne meg.” Varga szerint ennek megvalósításához az egyik alternatíva, hogy tovább dolgoznak a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-vel, és a meglévő rendszer továbbfejlesztésével alakulhat ki a fővárosi jegyrendszer, míg a másik lehetőség, hogy „a főváros maga határozza meg elsősorban az utasigények alapján az elektronikusjegy-struktúrát”. Varga ez utóbbinak a híve.

A beszélgetés során többek között szó esett még a volt a fonódó villamoshálózat befejezéséről is. Varga Ivett kifejtette, hogy a Műegyetem előtti rakparti villamossal azonnal el tudnának indulni, „gyakorlatilag rendelkezésünkre áll a közbeszerzési dokumentáció, minimális tervezési feladat van még hátra, hogy a vágányok füvesítettek legyenek. Ezzel teljes lenne a budai fonódó villamoshálózat.”

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.