Elkezdték kiosztani a BKV-dolgozók között azokat a nyilatkozatokat, amelyeken azok “önként” vállalják, hogy 400 óra (azaz a kollektív szerződésben rögzített 200 órán túl további 200 óra) túlmunkát rendelhetnek el számukra. A BKV tagadta a rabszolgatörvény ihlette nyomtatványa létezését, a szakszervezetek viszont egyeztetést kezdeményeztek a kollektív szerződést áthágó extra túlóráztatás miatt – egyelőre hiába. Mindeközben a BKV napokig nem tudta kicserélni a repedt szélvédőt az egyik buszán, mert nem volt mivel.
Nyilatkozat nincs, munkaerő-problémák vannak
„Társaságunknál jelenleg nincs ilyen jellegű nyilatkozat. Amennyiben a későbbiekben mégis ilyen megállapodás aláírására kerülne sor, az minden esetben önkéntes alapon történhetne, a munkavállaló ez irányú kérése esetén (nem kötelező jelleggel).” Ezt a választ kaptuk a BKV-tól arra a kérdésünkre, eddig hányan írták alá azt a BKV logójával ellátott nyomtatványt, amelyben önként vállalják, hogy az ún. rabszolgatörvényben engedélyezett 400 órás túlmunka-keretről munkáltatójuk rendelkezzen. Az Önként vállalt túlmunka iránti kérelem című nyilatkozat kitöltése azért vált időszerűvé, mert a BKV-nál komoly feladatellátási gondokat okoz a munkaerőhiány; úgy tudjuk, a túlóráztatások mértéke akkora, hogy több munkaterületen, elsősorban a műszaki állomány és a járművezetők körében szükséges a túlmunka-keret bővítése, mivel az fél év után elérte vagy megközelítette a kollektív szerződésben rögzített évi 200 óra túlmunkát. Az érdekvédelmi szervezetek és a BKV azzal a kikötéssel állapodott meg a maximum 200 óráról, hogy az a dolgozó kérésére legfeljebb 300 órára növelhető. A kiosztott túlórakérelmi nyilatkozatok azonban azt jelzik, a BKV-nál 300 túlóránál is nagyobb igény van dolgozóik munkaerejére, tudására.
A szakszervezetek léptek
A szakszervezeteknél is kiverte a biztosítékot a BKV-nak a rabszolgatörvény által engedélyezett 400 órás túlmunkáztatásra törekvése, ezért mind a tizenhat BKV-s érdekvédelmi szervezet egyeztetést kezdeményezett a cégvezetéssel a törvénytelen eljárás elkerülése érdekében. Úgy tudjuk, a héten tartott konzultáción nem közeledtek az álláspontok.
Szabó István, a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének (BTDSZ) elnöke megkeresésünkre arról számolt be, információi szerint van, akivel már aláíratták az Munka törvénykönyve 109. § (2) bekezdésre hivatkozva a nyilatkozatot, vagyis azt, hogy számára éves szinten maximum 400 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el – és mindezt az állandó munkaerőhiányra hivatkozva. „Úgy látszik, a régi időket idéző toborzó reklámfilmek kíváncsi lennék mennyibe kerültek – nem voltak elegendők a létszám feltöltésére. Véleményem szerint a kialakult helyzetért azok a felelősek, akik kétszer is létszámleépítést hajtottak végre, többek között az óbudai buszgarázs bezárásának többszöri említésével, akik a szabadságokat egyeztetés nélkül adják ki. Nem szólva a még mindig alacsony alapbérezésről” – tette hozzá a BTDSZ elnöke.
Állandósuló gondok a vállalatnál
Rákérdeztünk a BKV-nál arra is, mely területeken jellemző a munkaerőhiány, éves szinten hány munkaóra marad elvégezetlen, de nem kaptunk választ, azon pedig értelmetlennek tartották, hogy mi lesz a következménye annak, ha valaki nem írja alá az önkéntes túlórakérelem-nyilatkozatot. „Mivel 300 óra feletti túlmunka csak munkavállalói kezdeményezésre lehetséges, ezért nincs értelme az Ön által feltett utolsó kérdésnek. Amennyiben az ellátandó feladatok és a létszámhelyzet (létszámhiány, betegség, megrendelői kötelezettségek teljesítése, kötelező képzések miatti átmeneti munkaerő hiány) szükségessé teszik, természetesen – több vállalathoz hasonlóan – itt is jelentkezhet túlóra igény.” A szakszervezetek nem látják ennyire egyszerűnek a helyzetet, szerintük megfelelő színvonalú bérezéssel kell kezelni a munkaerőhiányt túlóráztatás helyett.
A BKV optimizmusa imponáló, miközben nemcsak humán, hanem anyagi erőforrás hiánnyal, csőd közeli helyzettel is meg kell birkóznia. A lapunk birtokába került belső utasításon arról tájékoztatták a járművezetőket, hogy még napokig kénytelenek lesznek repedt szélvédővel kiadni egy buszt, mert nincs raktáron pótlás. De – nyugtatták a kollégákat – nincs nagy gond, mert a kilátást még nem zavarja a repedés.
Legutóbb júniusban írtunk arról, hogy balesetveszélyes gumiabroncsokkal közlekednek BKV-buszok, és alkatrészhiány miatt nem tudják megjavítani a klímaberendezést az egyik buszon, az áramszedőt a sofőröknek maguknak kell átpakolni a trolin, mert a váltót se tudják helyrepofozni.
