Bár Orbánék 2015-ben kifizették tartozásait, a közlekedési cég helyzete kilátástalannak tűnik: nem kapja meg a szolgáltatások ellenértékét, a főváros elvon, a kormány elapasztotta a normatívát, mindeközben költségei meredeken emelkednek.
Az egyik trolivonalon a BKK egyenesen írásba adta, hogy nincs alkatrész, a sofőrök oldják meg maguk a váltóproblémát.
Ha ebben a tempóban folytatódik a BKV eladósodása, legfeljebb két éve lehet hátra, és a csődje a fővárost is magával ránthatja” – vázolta a legvalószínűbb forgatókönyvet a főváros gazdálkodására rálátó egyik döntéshozó a BKV kiugró hiányán fanyalogva. Másik forrásunk a BKV helyzetét úgy írta le: az, ami Demszkyéknek 15 évébe telt, Tarlósék és a kormány két év alatt összehozták.
Riasztó trend
A közlekedési vállalat tavalyi beszámolója riasztó fordulatot jelez: a BKV adózott eredménye 2017-ben még 110 millió forint pozitívumot mutatott, ám 2018-ra mínusz 9,2 milliárdra zuhant. Legutóbb bő tíz évvel ezelőtt volt hasonló negatív rekord közelében, 2007-2008-ban az ellenzéki fideszes képviselők találgatták, hogy hol áll meg a hiány: 17 vagy 19 milliárd forintnál. Most nagyjából ugyanezeknél a számoknál tartunk, megint lehet tippelni, mennyi is valójában a BKV vesztesége.
| ||
A tavaly májusban elfogadott 2018-as üzleti tervben 15 milliárd forint hiányt célzott meg a BKV. Most nem kis szarkazmus kellett ahhoz, hogy sikerként tálalják: "csak" 9,2 milliárd forint lett a veszteség: “A BKV 6 milliárd forinttal jobb eredményt ért el, mint a terveiben szerepelt” - olvasható a cég önfényező szerdai közleményében.
A valódi hiány azonban jóval meghaladja a 9,2 milliárdot. A BKV felügyelő bizottsága áprilisban azzal fogadta el a BKV beszámolóját – olvasható a Fővárosi Közgyűlés által tárgyalt előterjesztésben –, hogy jegyzőkönyvbe került, a társaság alulkompenzált, nem kapja meg szolgáltatásai ellenértékét. A hiányzó forrást 12,9 milliárd forintban jelölték meg. Ebből – a jegyzőkönyv szerint – előzetesen csak 5 milliárd kifizetésére kaptak ígéretet. Mivel a fennmaradó 6 milliárdról szó sem volt, felszólították a cégvezetést, azonnal kezdje meg a tárgyalásokat a fővárossal és a szolgáltatásokat megrendelő Budapesti Közlekedési Központtal a különbözet megtérítéséről.
A főváros nem finomkodik a BKV-val: tavaly 4,5 milliárd forintot zárolt a költségvetésében, amelyet csak idén március végén oldottak fel. A főváros ingerküszöbét az se lépi túl, hogy az Európai Bizottságnak létezik egy rendelete, amely a közszolgáltatást végző társaságoknak úgynevezett ésszerű nyereségét ír elő: nem lehet veszteséges működésre kényszeríteni őket. Tavaly a főváros mégis zöld utat engedett, hogy 15 milliárdos hiánnyal vigye végig a 2018-as évet.
Nullára írták
Meg kell jegyezni, annyival kedvezőbb helyzetben van a BKV, mint tíz éve, hiszen a kormány 2015 nyarán kifizette az összes, 52 milliárd forintos banki tartozását. Tarlósék mutogattak is vissza rendesen Demszkyre, a 2010 előtt összeszedett adóssághalomra.
| ||
Azt viszont nem propagálta a városvezetés, hogy még Demszky idején sikerült megállapodni a kormánnyal az évi 32 milliárdos állami normatív támogatásról, valamint a kedvezményes bérletek árkülönbözetének, hozzávetőleg évi 17 milliárd forintnak az átvállalásáról.
Orbánék évről évre csökkentik a normatív támogatást, a 32 milliárd mára néhány milliárdra olvadt. Erre pedig égető szüksége lenne a vállalatnak, ugyanis évente 25-30 milliárd – tavaly 28 milliárd forint – az értékcsökkentése, az eszközei ekkora értékben használódnak el. (Ez a 30 milliárd egyébként éppen annyi, amennyit éves szinten fejlesztési szükségként látott a BKV élére került Kocsis István 2008-ban.)
Áramszedőt válts magad!
Mivel az amortizáció kompenzálására nem kap forrást a BKV, az utolsó pillanatig használják az eszközöket, ha pedig kimúlnak, az alkatrészt vagy pótolják vagy nem. A Kerepesi úton futó trolibuszvonalon a BKK a napokban írásba adta a BKV-soknak – derült ki az egyik közösségi oldalra került fotóból –, hogy továbbra sincs alkatrész, ha rossz a váltó, maguknak kell az áramszedőt átpakolni.
Ráadásul az emberhiány miatt a biztonságukra ügyelő, úgynevezett fedező személyzetet sem tudnak küldeni, aki sárga mellényben terelné a forgalmat, nehogy elüssék a sofőrt. Szabó István, a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke a Narancs.hu megkeresésére botrányosnak nevezte, hogy a BKV már váltóalkatrészeken is spórol, holott azok csekély tételek a cég költségvetésében. Azt még durvábbnak tartja, hogy információi szerint nem tartják be a belső szabályzatot és balesetveszélyes helyzetnek teszik ki a sofőröket.
| ||
Mindezeken túl a BKV mozgástere jelentősen korlátozott. A főváros öt éve nem enged jegyárat emelni, a kormány a hitelfelvételt tiltotta meg, a járatritkítás pedig abszolút tabunak számít.
Mindeközben a bérköltségek és az energia árak emelkednek, 2018-ban előbbi 7 milliárd utóbbi 1,5 milliárd forinttal. A BKV persze e tekintetben is magát dicsérte. A szerdai közleményben a 6 milliárdos megtakarítást azzal magyarázták, hogy a bérköltségekkel és az anyagköltségekkel hatékony gazdálkodtak: “mind az anyagjellegű, mind a személyi jellegű ráfordítások tekintetében jelentős megtakarítást ért el a tervezett értékekhez képest.” A BKV eredménykimutatásában ezzel szemben az olvasható, hogy 2016-ról 2018-ra 10 milliárd forinttal nőttek a bérköltségek. A társaság könyvvizsgálója sem ujjongott, összefoglalásként a BKV tavalyi évét romló jövedelmezőségi és biztonsági szinttel jellemezte.
Tarlós István 2010-ben azzal kampányolt, fel fogja számolni a BKV amortizációja miatt felhalmozott kb. 800 milliárd forintos belső adósságát. Várospolitikai és közösségi közlekedési szakértőink szerint attól függően, hogy mit hova számolnak, nem sikerült lefaragni ebből, alsó hangon 500 milliárd forintra becsülték a BKV konszolidálásra váró belső adósságát.
Tarlós ígérete makulátlanul vonzó volt, a 2019-es helyzet azonban úgy fest, a főváros nem hogy kipótolja a BKV forrás szükségleteit, az amortizációt, 9,5 milliárdos fejlesztési igényét, hanem pénzkiadó automatának használja. Mint megírtuk, emberemlékezet óta nem vont ki annyit a főváros a cégtől, mint idén: Tarlós utasítására 2019-ben 19 milliárd forint megtakarítást várnak el a BKV-tól. Ez a társaság költségvetésének 16 százaléka, és a hiányzó tételek számát még tetézi a szakszervezetek által kiharcolt béremelés 7 milliárdos pluszköltsége.
Csődveszély? 19 milliárdot vonna el Tarlós a BKV-tól
Emberemlékezet óta nem akart ennyi pénzt elszívni a közlekedési társaságtól a főváros, mint amire most készül a főváros vezetése. Ha megvalósítják a tervet, a BKV 19 milliárd forintnak inthet búcsút, miközben üzleti tervében plusz 9-15 milliárd beruházási forrásra számít, nem beszélve a legalább 7 milliárd forintos béremelési költségtételről.
Hiány és adósság
Természetesen a főváros nadrágszíj húzásának is van magyarázata, egyre kevesebb adóbevételt csorgat vissza a kormány, Tarlós a hiánycsökkentés miatt az összes nagy fővárosi cégnél megtakarítást rendelt el. A főváros zsebén egy majdnem 200 milliárd forintos lyuk tátong, 2019-es költségvetését 114 milliárdos hiánnyal fogadták el, ami csak azért nem több, mert 67 milliárd forintot hitelből fedeznek.
A BKV-nak új autóbusz vásárlásra se futja, fejlesztésre való forrásait működésre kénytelen fordítani. A főváros megállapodott a kormánnyal 20+20 illetve 80+80 új busz beszerzéséről. Az alku szerint az első két tételt a főváros/BKV fizette volna, a két nagyobbat a kormány. Mivel a főváros/BKV kasszája üres, a kormány 3,2 milliárd forint átadásáról döntött, amiből a főváros megvehetné a 20+20 buszt. Információink szerint azonban annyira magas ajánlati árak érkeztek, hogy esélye sincs ennyi buszt venni.
A BKV megkeresésünkre eloszlatta a kiugró hiánnyal kapcsolatos aggodalmakat, azt állítva, a veszteség pusztán számviteli jellegű. Szó szerint idézzük: “Elsősorban annak a következménye, hogy a BKV eszközpótlásának és eszközfelújításainak finanszírozása nem kizárólag az értékcsökkenés ágán valósult meg 2018-ban, hanem a Kormány és a Fővárosi Önkormányzat egyéb fejlesztési forrásokat biztosított e célra, míg 2017-ben még az eredménykimutatásban megjelenő tételek biztosították az értékcsökkenési leírás teljes fedezetét. Az Üzleti Terv szintjén megjelenő veszteség forrása is az eredménykimutatásban megjelenő értékcsökkenési leírás, mely azonban közvetlen fizetési kötelezettséget nem jelent.”
A BKV magyarázatát elég átlátszónak nevezte a cég működését ismerő forrásunk, aki szerint lehet bármit állítani, a BKV-nál hiányként van jelen a ki nem fizetett szolgáltatás. El is magyarázta két rövidebb mondatban: “Az hogy le van számlázva egy tétel, a tulajdonos meg írásba adja, hogy ugyan ez a pénz jár, mert a munka el lett végezve, de nem tudja kifizetni, ez nem számviteli, hanem effektív kasszahiány. Ezért fizeti most a kormány a BKV helyett a buszokat” – jegyezte meg.
