A diákok és tanárok túlterheltek, az oktatás színvonala pedig romlott

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 3.

Belpol

Az oktatásról szóló friss közvélemény-kutatás eredményei nem túl rózsásak.

Reprezentatív közvélemény-kutatást készített a Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából  arról, hogy mit gondolnak a magyar választókorúak az oktatás aktuális állapotáról.

A kutatás során 998 főt kérdeztek (augusztus 10. és 17. között), amelyből az derült ki, hogy a válaszadók az egészségügy után az oktatás helyzetét tartják az ország legnagyobb problémájának, ráadásul ennek állapota az elmúlt években inkább romlott.

false

Az oktatási rendszerben tapasztaltakkal elégedetlenek az ellenzéki és a bizonytalan szavazók körében is többségben vannak, egyedül a Fidesz-szavazók 56%-a elégedett az oktatással.

A megkérdezettek több mint a fele, pártállástól függetlenül, túl soknak találja a tananyagot, és szintén a többség (54%) gondolja, hogy „több praktikus, a mindennapi életben, munkában használható készséget és kevesebb lexikális tudást” kellene adnia az oktatási rendszernek a diákok kezébe.

A kutatás szerint a válaszolók háromnegyede (74%) szerint túlterheltek a gyerekek az iskolában, kétharmaduk (66%) szerint pedig a tanárok is túlterheltek. Ezt még a Fidesz-szavazók vizsgálati csoportja is így gondolta: 71%-uk mondta, hogy probléma a pedagógusok túlterheltsége. Ezzel szemben ez a csoport a pedagógusok fizetését megfelelőnek tartja. A megkérdezettek teljességét nézve azonban azt gondolják, hogy alacsonyabb a tanári fizetés az elvárhatónál.

Az oktatás javítását, a magasabb színvonal elérését a legtöbben (56%) abban látnák, ha a tanárok minél inkább önállóan dönthetnének a tananyagról és az oktatási módszerekről. Csupán a válaszadók negyede szerint vezet az előbbre, ha központilag meghatározott egységes tananyag és módszerek alapján zajlik az oktatás.

A megkérdezettek 53%-a szerint a kormány a felelős az oktatás jelenlegi állapotárért.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.