A falvak tolják a szekeret

  • narancs.hu
  • 2024. június 9.

Belpol

A délutáni részvételi adatok alapján a kistelepülések eddig a legaktívabbak, ami azt jelenti, hogy a Fidesz mozgósított legjobban a kampány hajrájában. De még messze van az este hét.

Elég sok a bizonytalansági tényező a Tisza Párt megjelenése miatt, ezzel együtt kijelenthetjük, hogy a mostani mozgósítási versenyt is a Fidesz nyerte, ahogyan a korábbi választások esetében is. A majdani eredményektől függetlenül ezen mindenképpen érdemes lesz elgondolkodnia minden pártnak.

A legnagyobb részvételt a legkisebb, ezer fősnél kisebb települések mutatták délután háromkor. Itt 46,78 százalék volt a részvételi arány - emlékeztetőül az országos átlag 42 százalék feletti, a budapesti 44 százalék alatti volt. A legkisebb aktivitást a 3-5 és az 5-10 ezer fős lakosságú települések, kisvárorosok mutatták, 40 százalék körüli részvétellel, derül ki a Telex kimutatásából. Nem sokkal nagyobb a 10-20 ezer fős városok részvételi adata sem, itt azonban érdemes megjegyezni, hogy itt volt a legnagyobb növekedés az öt évvel ezelőtti EP-választáson. Vagyis a kisvárosok lakossága most nagyon meg akarja mutatni, kik üljenek a képviselői székekben. 

Hogy ez a Fidesz vagy a Tisza malmára hajtja a vizet, nem tudni, mindazonáltal azokban a körzetekben, ahol a Tisza is indított jelöltet - az önkormányzati választáson, nem az EP-n - ott rendre magasabb volt a részvétel, mint az átlag és mint az öt évvel ezelőtti. Egyelőre túl sok az ismeretlen az egyenletben. A Fidesz tradicionálisan a kistelepüléseken a legerősebb, és egyre gyengébb, ahogy nő a lakosságszám. A 10-20 ezer fős települések eddig a Fidesz felségterületei voltak, kérdés, most is ez a helyzet, vagy betört ide a Tisza.

 

Fontos, hogy a nagyobb városokban rendre este kapnak lendületet a szavazók, miközben a kisebb településeken reggel és délelőtt aktívak. Ennek tükrében a részvételi adatokban az olló fokozatosan csökkenni fog a falvak és a nagyvárosok között. Hogy ez kinek lesz jó, hét után kiderül.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.