A falvak tolják a szekeret

  • narancs.hu
  • 2024. június 9.

Belpol

A délutáni részvételi adatok alapján a kistelepülések eddig a legaktívabbak, ami azt jelenti, hogy a Fidesz mozgósított legjobban a kampány hajrájában. De még messze van az este hét.

Elég sok a bizonytalansági tényező a Tisza Párt megjelenése miatt, ezzel együtt kijelenthetjük, hogy a mostani mozgósítási versenyt is a Fidesz nyerte, ahogyan a korábbi választások esetében is. A majdani eredményektől függetlenül ezen mindenképpen érdemes lesz elgondolkodnia minden pártnak.

A legnagyobb részvételt a legkisebb, ezer fősnél kisebb települések mutatták délután háromkor. Itt 46,78 százalék volt a részvételi arány - emlékeztetőül az országos átlag 42 százalék feletti, a budapesti 44 százalék alatti volt. A legkisebb aktivitást a 3-5 és az 5-10 ezer fős lakosságú települések, kisvárorosok mutatták, 40 százalék körüli részvétellel, derül ki a Telex kimutatásából. Nem sokkal nagyobb a 10-20 ezer fős városok részvételi adata sem, itt azonban érdemes megjegyezni, hogy itt volt a legnagyobb növekedés az öt évvel ezelőtti EP-választáson. Vagyis a kisvárosok lakossága most nagyon meg akarja mutatni, kik üljenek a képviselői székekben. 

Hogy ez a Fidesz vagy a Tisza malmára hajtja a vizet, nem tudni, mindazonáltal azokban a körzetekben, ahol a Tisza is indított jelöltet - az önkormányzati választáson, nem az EP-n - ott rendre magasabb volt a részvétel, mint az átlag és mint az öt évvel ezelőtti. Egyelőre túl sok az ismeretlen az egyenletben. A Fidesz tradicionálisan a kistelepüléseken a legerősebb, és egyre gyengébb, ahogy nő a lakosságszám. A 10-20 ezer fős települések eddig a Fidesz felségterületei voltak, kérdés, most is ez a helyzet, vagy betört ide a Tisza.

 

Fontos, hogy a nagyobb városokban rendre este kapnak lendületet a szavazók, miközben a kisebb településeken reggel és délelőtt aktívak. Ennek tükrében a részvételi adatokban az olló fokozatosan csökkenni fog a falvak és a nagyvárosok között. Hogy ez kinek lesz jó, hét után kiderül.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.