A falvak tolják a szekeret

  • narancs.hu
  • 2024. június 9.

Belpol

A délutáni részvételi adatok alapján a kistelepülések eddig a legaktívabbak, ami azt jelenti, hogy a Fidesz mozgósított legjobban a kampány hajrájában. De még messze van az este hét.

Elég sok a bizonytalansági tényező a Tisza Párt megjelenése miatt, ezzel együtt kijelenthetjük, hogy a mostani mozgósítási versenyt is a Fidesz nyerte, ahogyan a korábbi választások esetében is. A majdani eredményektől függetlenül ezen mindenképpen érdemes lesz elgondolkodnia minden pártnak.

A legnagyobb részvételt a legkisebb, ezer fősnél kisebb települések mutatták délután háromkor. Itt 46,78 százalék volt a részvételi arány - emlékeztetőül az országos átlag 42 százalék feletti, a budapesti 44 százalék alatti volt. A legkisebb aktivitást a 3-5 és az 5-10 ezer fős lakosságú települések, kisvárorosok mutatták, 40 százalék körüli részvétellel, derül ki a Telex kimutatásából. Nem sokkal nagyobb a 10-20 ezer fős városok részvételi adata sem, itt azonban érdemes megjegyezni, hogy itt volt a legnagyobb növekedés az öt évvel ezelőtti EP-választáson. Vagyis a kisvárosok lakossága most nagyon meg akarja mutatni, kik üljenek a képviselői székekben. 

Hogy ez a Fidesz vagy a Tisza malmára hajtja a vizet, nem tudni, mindazonáltal azokban a körzetekben, ahol a Tisza is indított jelöltet - az önkormányzati választáson, nem az EP-n - ott rendre magasabb volt a részvétel, mint az átlag és mint az öt évvel ezelőtti. Egyelőre túl sok az ismeretlen az egyenletben. A Fidesz tradicionálisan a kistelepüléseken a legerősebb, és egyre gyengébb, ahogy nő a lakosságszám. A 10-20 ezer fős települések eddig a Fidesz felségterületei voltak, kérdés, most is ez a helyzet, vagy betört ide a Tisza.

 

Fontos, hogy a nagyobb városokban rendre este kapnak lendületet a szavazók, miközben a kisebb településeken reggel és délelőtt aktívak. Ennek tükrében a részvételi adatokban az olló fokozatosan csökkenni fog a falvak és a nagyvárosok között. Hogy ez kinek lesz jó, hét után kiderül.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Post mortem

Az egész világot megrázó szörnyűségeknél gyakran előkerül a tettes ízlése – nem akarjuk elhinni, hogy egy átlagos ember is követhet el borzalmas dolgokat, keressük a furcsaságokat, az előjeleket, amelyeknek gyanúsnak kellett volna lenniük.

A szellemek ereje

  • - turcsányi -

Johnny Lobónak nehéz élete volt. Már a háború korai szakaszában megjárta Vietnamot, s hazatérve polgárjogi harcosnak állt; az indiánok jogaiért küzdött. 

A messzi káosz

„Mi ez az utazás nevű dolog? Miért nem hagyjuk abba idővel? Hát sosem nő be a fejünk lágya?” – tette fel ezt a három költői kérdést a szerző 2014-ben, utazós blogjának utolsó bejegyzésében.

Egy macska, egy lótusz

Egyiptommal és a fáraókkal krimitől a sorsjegyen át egészen a bútordarabokig bármit el lehetett adni már 100–150 évvel ezelőtt is. Az egyiptománia kutatása viszonylag fiatal terület, általában egyiptológusok vagy régészek, történészek foglalkoznak a témával, mellékprojektként. A fogalomba bármely egyiptomi motívum felhasználása beletartozik úgy is, hogy a kontextus teljesen független az egyiptomi kultúrától.