A falvak tolják a szekeret

  • narancs.hu
  • 2024. június 9.

Belpol

A délutáni részvételi adatok alapján a kistelepülések eddig a legaktívabbak, ami azt jelenti, hogy a Fidesz mozgósított legjobban a kampány hajrájában. De még messze van az este hét.

Elég sok a bizonytalansági tényező a Tisza Párt megjelenése miatt, ezzel együtt kijelenthetjük, hogy a mostani mozgósítási versenyt is a Fidesz nyerte, ahogyan a korábbi választások esetében is. A majdani eredményektől függetlenül ezen mindenképpen érdemes lesz elgondolkodnia minden pártnak.

A legnagyobb részvételt a legkisebb, ezer fősnél kisebb települések mutatták délután háromkor. Itt 46,78 százalék volt a részvételi arány - emlékeztetőül az országos átlag 42 százalék feletti, a budapesti 44 százalék alatti volt. A legkisebb aktivitást a 3-5 és az 5-10 ezer fős lakosságú települések, kisvárorosok mutatták, 40 százalék körüli részvétellel, derül ki a Telex kimutatásából. Nem sokkal nagyobb a 10-20 ezer fős városok részvételi adata sem, itt azonban érdemes megjegyezni, hogy itt volt a legnagyobb növekedés az öt évvel ezelőtti EP-választáson. Vagyis a kisvárosok lakossága most nagyon meg akarja mutatni, kik üljenek a képviselői székekben. 

Hogy ez a Fidesz vagy a Tisza malmára hajtja a vizet, nem tudni, mindazonáltal azokban a körzetekben, ahol a Tisza is indított jelöltet - az önkormányzati választáson, nem az EP-n - ott rendre magasabb volt a részvétel, mint az átlag és mint az öt évvel ezelőtti. Egyelőre túl sok az ismeretlen az egyenletben. A Fidesz tradicionálisan a kistelepüléseken a legerősebb, és egyre gyengébb, ahogy nő a lakosságszám. A 10-20 ezer fős települések eddig a Fidesz felségterületei voltak, kérdés, most is ez a helyzet, vagy betört ide a Tisza.

 

Fontos, hogy a nagyobb városokban rendre este kapnak lendületet a szavazók, miközben a kisebb településeken reggel és délelőtt aktívak. Ennek tükrében a részvételi adatokban az olló fokozatosan csökkenni fog a falvak és a nagyvárosok között. Hogy ez kinek lesz jó, hét után kiderül.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.