Mit várhatnak a reformátusok Balog Zoltántól?

A fény hozója

Belpol

Lelkipásztorból országgyűlési képviselő, később miniszter, majd püspök, a zsinat lelkészi elnöke lett. Balog Zoltán a református egyház és a kormány jó viszonyára vigyázni fog – egyes hangok szerint a kelleténél jobban is.

„A politika világában is lehet jót tanulni. Mindazt, ami abban segít, hogy egyházunk jobban tudja teljesíteni küldetését, használni fogom. Azt a rosszat pedig, amit láttam, megpróbálom nem beengedni az egyházba” – Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke nyilatkozta ezt március végén a Református.hu-nak. Február közepi megválasztása óta rendszeresen megemlíti, hogy politikai pályafutása nem befolyásolja a református egyházban betöltött szerepét. Ahogyan a Magyar Nemzetnek fogalmazott: „Soha nem tettem le a palástot, akkor sem, amikor közéleti, politikai pályára léptem.” Azt fejtegette, hogy a magyar református hagyomány szerint a lelkipásztorok egyébként is vállaltak közéleti szerepet, a református közéleti emberek pedig egyházi szerepet.

Balog Zoltán az 1980-as években református lelkészként tevékenykedett, 1996-ban pedig a Németajkú Református Egyházközség megválasztott lelkésze lett, a Hold utcában teljesített szolgálatot. Politikai szerepet 1998-tól vállalt, egyből Orbán Viktor főtanácsadójaként, 2006-tól országgyűlési képviselő, 2012 és 2018 között az emberi erőforrások minisztere volt. A 2018-as választás után lemondott képviselői mandátumáról és visszatért egyházához; igaz, egy tisztséget idén január végéig megtartott: ő volt a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány, vagyis a Fidesz párt­alapítványának kuratóriumi elnöke annak 2003-as megalakulása óta.

H?sv?t - Balog Zolt?n istentiszteletet tart a Hold utcai reform?

 
Alighanem a gondviselés küldte
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Pá, Pista!

2020 őszén megválasztották a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének, ezzel a 18 év után leköszönt Bogárdi Szabó Istvánt váltotta, aki a zsinat lelkészi elnöke is volt az elmúlt hat évben. Mielőtt Balogból püspökjelölt lett, a zsinat módosított egy fontos szabályt: korábban csak úgy lehetett valakit ilyen fontos tisztségre jelölni és megválasztani, ha legalább tízévnyi folyamatos lelkészi tevékenység állt mögötte. Balog politikai karrierje miatt megszakította a lelkészkedést, így a korábbi szabályok értelmében nem lehetett volna jelölni. Az egyház hivatalos indoklása szerint a gyesen lévő lelkésznőket akarták e módosítással védeni, de e generális változtatással végül Balog Zoltán járt jól.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.