Biztonságban vannak-e a személyes adataink?

Nem filóznak, profiloznak

Belpol

Újabb adatszerzésre használta a kormány az oltásregisztrációt, vagy tényleg szükség volt rá az oltási kampányhoz? Milyen adatokat tárol rólunk az állam, és ki férhet hozzá azokhoz?

Regisztrációhoz és bizonyos adatok megadásához kötötte a kormány a koronavírus elleni oltást. A lépés miatt sokan attól tartanak, hogy jogellenes adatgyűjtésre használhatják fel az oltási kampányt, de közkeletű vélekedés az is, hogy „úgyis minden adatunk megvan nekik”, ezért ha felesleges is a regisztráció, az adatmegadás nem oszt, nem szoroz. De tényleg mindent tudnak rólunk?

Tiltások és módosítások

Egy nagy országos adatbázist elvileg tilos az államnak fenntartania – ezt az az 1991-es alkotmánybírósági (AB) határozat mondta ki, amely megalapozta a rendszerváltás utáni egységes adatkezelési állami politikát, és amely a szocializmus örökségeként megmaradt személyi szám kivezetéséről döntött. „Egységes személyazonosító rendszerekre vannak nemzetközi példák is, Skandináviában és a tengerentúlon is elműködtek valahogy, de egy kelet-európai társadalomban, ahol az állam és az állampolgár viszonyát nem az egyenlőség jellemzi, eleve nagyobb volt a totális állami adatgazdálkodás veszélye” – mondja Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) elnöke, volt adatvédelmi ombudsman. Az 1991-es AB-döntés értelmében a hatalommegosztás elvét az információs hatalomra is ki kell terjeszteni, és csak az osztott információs rendszerek felelnek meg az alkotmányos követelményeknek. Ennek következményeként a személyi számot (illetve később a személyazonosító jelet, amely most csak a lakcímkártyákon szerepel) kizárólag az állam és az állampolgár közti közjogi viszonyokban lehet használni (választási névjegyzék, népesség-nyilvántartás), és ettől el kell választani a másik két nagy rendszert, a társadalombiztosításban és az egészségügyben kezelt taj-számot, valamint az adóigazgatásban használt adóazonosító jelet és adószámot.

Majtényi László szerint bár az AB-döntés nyomán kialakult rendszer is hagyott kívánnivalót maga után, alapvetően egymástól elkülönült rendszerek jöttek létre, a bennük lévő adatokat pedig csak bizonyos törvényben megjelölt esetekben lehetett egyszeri alkalmakra, úgynevezett kapcsolati kóddal összekötni. Ez a rendszer 2010 óta jelentősen megváltozott: egyrészt az alaptörvény 2013-as, negyedik módosítása kimondta, hogy az AB 2011 előtti döntései már nem hatályosak, másrészt az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011-es törvénybe már nem került be a személyi szám használatának tilalma – figyelmeztet Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő. (Ugyanakkor az AB szerint, ha az alapvető jog tartalma változatlan maradt, akkor a határozatokhoz készült indoklások továbbra is érvényesek, vagyis az univerzális személyi azonosító továbbra is alkotmányellenes.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.