Biztonságban vannak-e a személyes adataink?

Nem filóznak, profiloznak

Belpol

Újabb adatszerzésre használta a kormány az oltásregisztrációt, vagy tényleg szükség volt rá az oltási kampányhoz? Milyen adatokat tárol rólunk az állam, és ki férhet hozzá azokhoz?

Regisztrációhoz és bizonyos adatok megadásához kötötte a kormány a koronavírus elleni oltást. A lépés miatt sokan attól tartanak, hogy jogellenes adatgyűjtésre használhatják fel az oltási kampányt, de közkeletű vélekedés az is, hogy „úgyis minden adatunk megvan nekik”, ezért ha felesleges is a regisztráció, az adatmegadás nem oszt, nem szoroz. De tényleg mindent tudnak rólunk?

Tiltások és módosítások

Egy nagy országos adatbázist elvileg tilos az államnak fenntartania – ezt az az 1991-es alkotmánybírósági (AB) határozat mondta ki, amely megalapozta a rendszerváltás utáni egységes adatkezelési állami politikát, és amely a szocializmus örökségeként megmaradt személyi szám kivezetéséről döntött. „Egységes személyazonosító rendszerekre vannak nemzetközi példák is, Skandináviában és a tengerentúlon is elműködtek valahogy, de egy kelet-európai társadalomban, ahol az állam és az állampolgár viszonyát nem az egyenlőség jellemzi, eleve nagyobb volt a totális állami adatgazdálkodás veszélye” – mondja Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) elnöke, volt adatvédelmi ombudsman. Az 1991-es AB-döntés értelmében a hatalommegosztás elvét az információs hatalomra is ki kell terjeszteni, és csak az osztott információs rendszerek felelnek meg az alkotmányos követelményeknek. Ennek következményeként a személyi számot (illetve később a személyazonosító jelet, amely most csak a lakcímkártyákon szerepel) kizárólag az állam és az állampolgár közti közjogi viszonyokban lehet használni (választási névjegyzék, népesség-nyilvántartás), és ettől el kell választani a másik két nagy rendszert, a társadalombiztosításban és az egészségügyben kezelt taj-számot, valamint az adóigazgatásban használt adóazonosító jelet és adószámot.

Majtényi László szerint bár az AB-döntés nyomán kialakult rendszer is hagyott kívánnivalót maga után, alapvetően egymástól elkülönült rendszerek jöttek létre, a bennük lévő adatokat pedig csak bizonyos törvényben megjelölt esetekben lehetett egyszeri alkalmakra, úgynevezett kapcsolati kóddal összekötni. Ez a rendszer 2010 óta jelentősen megváltozott: egyrészt az alaptörvény 2013-as, negyedik módosítása kimondta, hogy az AB 2011 előtti döntései már nem hatályosak, másrészt az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011-es törvénybe már nem került be a személyi szám használatának tilalma – figyelmeztet Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő. (Ugyanakkor az AB szerint, ha az alapvető jog tartalma változatlan maradt, akkor a határozatokhoz készült indoklások továbbra is érvényesek, vagyis az univerzális személyi azonosító továbbra is alkotmányellenes.)

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk