Két év után a Závecz Research ismét megkérdezte a lakosságot arról, mit gondol az Ukrajna elleni indított háborúról. A friss adatok szerint 2022-höz hasonlóan a lakosság 65 százaléka úgy gondolja, az orosz fél agressziójáról van szó, 62 százalék Oroszországot látja felelősnek a kialakult helyzetért. Két év alatt 13 százalékról 22 százalékra emelkedett ugyanakkor azon álláspontot képviselők aránya, akik szerint Oroszország védekezésből támadt, és 16 százalékról 26 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik szerint Ukrajna tehető felelőssé a jelenlegi háborús helyzetért. Ez a növekedés a bizonytalanok, a kérdést megítélni nem tudók táborának csökkenésével párhuzamosan történt: 2022-ben a lakosság 22–25 százaléka nem tudta, mit gondoljon a háborús felelősségről, egy részük azóta Ukrajna ellenében foglalt állást, írja az Index.
Nem nehéz kitalálni, hogy a Fidesz és a Mi Hazánk szavazói körében csökkent az Oroszországot elítélők aránya. A kormánypártiak 53 százaléka tartotta agressziónak Oroszország tevékenységét 2022 májusában, ez 41 százalékra csökkent. 18 százalékról 44 százalékra emelkedett viszont azok aránya, akik szerint Oroszország védekezésből indította a háborút. A kérdésben bizonytalan Fidesz-szavazók aránya a felére csökkent. A kormánypárti szavazók körében tehát már többen vannak, akik szerint Oroszország védekezésből indította a háborút, mint akik agressziónak tekintik azt. Oroszországot agresszornak tekinti a DK-szavazók 93, a Tisza-szavazók 83 százaléka, de még a pártnélküliek 69 százaléka is.
Alábbhagyott a magyarok hazát védő kedve is: miközben 2022-ben még a megkérdezettek fele mondta, hogy megvédené a hazáját, ez mára 46 százalékra csökkent. A fideszeseknél ez az arány 45 százalék, a tiszásoknál 52, a DK-szavazóknál pedig 82 százalék. A Fidesz-szavazók 16 százaléka el is hagyná az országot, míg a tiszásoknál ez az arány csak 9, a DK-soknál pedig 3 százalék.
Azt nem tartja valószínűnek a lakosság túlnyomó része, hogy valamelyik szomszédos ország megtámadná Magyarországot, ám ha erre mégis sor kerülne, akkor nem sok jóra számítanak az emberek. A válaszadók mindössze 22 százaléka véli úgy, hogy a magyar haderő biztosan vagy valószínűleg képes lenne megvédeni az országot, ezzel szemben 71 százalék úgy látja, hogy ez nem jönne össze. Mindezek fényében nem meglepő, hogy a NATO-tagság és az uniós tagság is vitán felül előnyös a magyarok számára; ha népszavazás lenne a bennmaradásról, akkor 68 százalék voksolna az uniós, 78 százalék pedig a NATO-tagság mellett. 60 százalék feletti azok aránya, aki inkább a nyugati államokkal kvaterkázna Kína és Oroszország helyett, itt azonban a fideszes szavazók körében az arány csak 35 százalék, számukra majdnem ilyen jó megoldás lenne Kína és Oroszország is.
