A Fideszt támogatta a dunakeszi lakos, aki a valóságban nem, de „hivatalosan” a Szocdemeknek is aláírt

Belpol

Egyre inkább úgy tűnik, hogy az agglomerációs településen induló mikropárt nem tisztességes módszerekkel állította ki jelöltjeit. 

„Egy Fidesz aktivista csöngetett be hozzánk, neki írtam alá mindhárom ajánlást én is és a felségem is. A feleségem csak ezeket írta alá, én Budapesten egy standnál az EU-ajánlást a Kutyapártnak is. Az ügyfélkapunál az szerepelt a feleségemnél, hogy egyéni képviselőnek a Szociáldemokraták jelöltjét támogatja, a polgármesternek a Fideszét, EU-listát pedig nem támogat. Nálam egyéni képviselőnek szintén a Szociáldemokraták jelöltje szerepelt, polgármesternek szintén a Fideszé, EU-listánál meg a Kutyapárt” – írta egy lapunknak név nélkül nyilatkozó dunakeszi lakos. 

A héten írtuk meg, hogy a gödi ellenzéki összefogást szétverő képviselők Dunakeszin a Szociáldemokraták Pártja (Szocdemek) színeiben indulnak a választáson, mellyel megosztják a baloldali szavazókat, ezzel rontják az amúgy is több csapatban induló ellenzék esélyeit. 

A Szocdemekkel azért kezdtünk el foglalkozni, mert egy dunakeszi Facebook-csoportban arról beszéltek, hogy ellenőrizték az ügyfélkapun, kit ajánlottak a választásokat megelőzően, és ugyan nem írtak alá a pártnak, hivatalosan mégis ezt jelzi a rendszer. Az ügyben feljelentés is született, a rendőrség eljárást indított. Szerettük volna megszólítani az érintett lakosokat, de nem reagáltak megkeresésünkre. Egyikük Facebook-oldala alapján arra következtettünk, hogy kormánypárti szimpatizáns lehet, ezért megkérdeztük Dióssi Csaba polgármestert: előfordulhatott-e, hogy a Szocdemek lemásolta a Fidesz ajánlóíveit? 

„Nem fordulhatott elő, hogy a Szociáldemokraták Pártja a Fidesz ajánlóíveiről másolhatott ajánlásokat. Ez már csak azért sem lehetséges, mert a Fidesz jelöltjei április 29-én leadták az összes ajánlóívet, míg a valasztas.hu korábbi adatai alapján a Szociáldemokraták Pártja később, május 6-án vették fel az íveket” – válaszolta megkeresésünkre Dióssi Csaba.

Válaszából kiderül, hogy a Szocdemek a jelöltállítás határidejének napján vette fel az íveket, vagyis nagyon rövid időn belül kellett összegyűjteni az aláírásokat, amennyiben azt legálisan tették. Ugyanakkor a lapunknak nyilatkozó lakos a kormánypárt felé tereli a gyanút, ugyanis állítása szerint a Fidesznek írt alá, a Szocdemeknek pedig nem, ennek ellenére azt jelzi a rendszer, hogy utóbbi pártot is támogatta. 

Cikkünkben arról is beszámoltunk, hogy a Szocdemek több tagjához köthető a Dunakeszi Kistérségért Egyesület, mellyel eredetileg indultak volna a választáson, de mivel a nevük nagyon hasonlított volna a Demokratikus Koalícióéra – DKe –, ezért a párt ezt sikeresen megtámadta – így jött szóba a Szociáldemokraták Pártja. 

Az egyesület évek óta több tízmillió forint támogatásból részesül, amelyet a Pest megyei önkormányzat a gödi Samsung SDI adóbevételeiből működő pályázatán oszt ki a számára. Ebből gondozzák a Térségi Tények nevű oldalt, mely az elmúlt napokban azzal kezdte támadni Tonzor Pétert, a DK polgármesterjelöltjét, hogy Heves önkormányzata 87 millió forintot bukott Tonzor befektetési tanácsai miatt. Erről egyébként a helyi közfeladatot ellátó Dunakeszi Post is beszámolt. 

A polgármesterjelölt azt írta a közösségi oldalán, hogy Dunakeszi-alsón impresszum nélkül megjelent szórólapokat terjesztettek a fenti üzenettel. „Az igazság ezzel szemben az, hogy a kérdéses önkormányzat több száz millió forint nyereséget ért el a befektetési tanácsaimnak köszönhetően. Ha a fele igaz lenne annak, ami a szórólapon van, akkor egy ellenzéki politikus már rég börtönben lenne. Jól tudjuk, hogy »bocsánat« csak a NER tagjainak jár” – írta. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.