"A harkivi oroszok már nem vallják magukat orosznak"

Belpol

Alexander Potapenko, a békéscsabai ukrán nemzetiségi önkormányzat elnökhelyettese: "'41-ben a nagyapám Moszkvát védve halt meg. Most az oroszok minket támadnak."

magyarnarancs.hu: Indulatos bejegyzéseket olvasni a Facebook-oldalán. Az oroszokat például moszkovitáknak nevezi, akiknek, ahogy írta, vissza akarja fizetni az adósságot. Az orosz agresszió már több mint egy hete folyik, mégis milyen konkrét esemény váltotta ki önből a dühöt?

Alexander Potapenko: Láttam, hogy az orosz csapatok megtámadják a zaporizzsjai atomerőművet. Attól féltem, hogy itt a világvége, mert valami jóvátehetetlen történik. Megjegyzem, ezt az atomerőművet nagyon jól ismerem, hosszú időn keresztül szállítottam ide tűzvédelmi berendezéseket, így pontosan tudom, miről beszélek. Hogy hozzávetőleges képünk legyen a méretekről és az esetleges pusztításról, ennek az atomerőműnek a kapacitása hatszor nagyobb, mint Csernobilnek.

Putyin azt hazudja, nem létezik Ukrajna és az ukrán nép, és azt mondja, náci vezetésünk van, miközben ők csak békét teremtenek. Mindenért meg kell fizetni, és engedje meg, hogy a mérhetetlen pusztítást látva előtörjenek belőlem az érzelmek, most nem a racionális elemzésnek van itt az ideje.

magyarnarancs.hu: Mióta él Magyarországon?

AP: Már több mint harminc éve. Még a szovjet rendszer idején érkeztem ide.

magyarnarancs.hu: Bizonyosan sok rokona, barátja, ismerőse van Ukrajnában. Mit tud róluk?

AP: Hadd kezdjem ott, hogy ukrán nagyapám 1941-ben úgy halt meg, hogy Moszkvát védte Hitlertől. Most cserébe az oroszok támadnak meg bennünket. Mi ebben a logika? Unokatestvérem katonaorvos, most Kijevben van, és nem győzi munkával. Egy interjúban péntek reggel arról beszélt Kijev főpolgármestere, Vitalij Klicsko, hogy ami most az ukrán fővárosban van, az horror. Mariopolból 200 ezer embert kell kimenekíteni. Harkiv, a második legnépesebb ukrán város a maga közel másfél millió lakosával. Itt a népesség nagyobb része orosz ajkú. De őket éppúgy bombázták, mint bárki mást ebben a nagyvárosban. Ezek az emberek ezért a metróba menekültek, és ott élték túl a borzalmakat. És amikor másnap feljöttek, már nem vallották magukat orosznak.

 
Alexander Potapenko
Forrás: Facebook  

magyarnarancs.hu: Nézi az orosz és ukrán híradásokat is?

AP: Nézem, de mintha nem is ugyanarról szólnának! Az orosz elnökről pedig tudni kell, hogy a Covid-19 járvány miatt az utóbbi két évben hermetikusan elzárták a külvilágtól. Kérdés, hogy mekkora a valóságérzékelése. Amihez fontos hozzátenni, az interneten nem olvas híreket, mobiltelefonja nincs. Olyan ez, mintha nem is a mában élne.

magyarnarancs.hu: Facebook-bejegyzésükben olvasom, hogy olyan döntést hoztak, amely szerint a békéscsabai ukrán nemzetiségi önkormányzat idei költségvetésének 80 százalékát felajánlja a menekülő családoknak és háborúban szenvedők megsegítésére.

AP: Igen, de úgy tűnik ebben a pillanatban, hogy a költségvetési szabályok ezt egyelőre nem teszik lehetővé.

magyarnarancs.hu: Milyen feladataik vannak?

AP: Tudjuk, hogy Békéscsabán három, Gyulán pedig öt ukrán családot szállásoltak el, de újabb menekültek várhatók. Ahogy azt is tudjuk, hogy Románia felől Magyarországra, Lökösházánál belépve sok ukrán úgy érkezett Magyarországra, hogy Budapest után már mennek tovább Nyugat-Európába. Legutóbb Olaszország volt az így érkező menekültek célállomása. Emellett adományokat gyűjtünk, segítséget nyújtunk. Azt látjuk, hogy most legnagyobb szükség gyógyszerre és kötszerre van, mert tartós élelmiszerekből és higiéniai felszerelésekből iszonyatos mennyiség gyűlt össze.

(Címlapképünkön: találatot kapott, kiégett autók Harkiv belvárosában. Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.