A hazaárulózás folytatódik: Gajdics Ottó is beszállt

  • narancs.hu
  • 2017. május 4.

Belpol

A pártlap főszerkesztője elmondta, kik is a hazaárulók.

Gajdics Ottó, a Magyar Idők főszerkesztője, korábban a Hír Tv emblematikus figurája az Echo Tv Angard című műsorában hazaárulózott egy jót. A felvétel április 26-án készült, néhány órával azután, hogy Orbán Viktornak jelenése volt az Európai Parlamentben, ahol több képviselő is kritizálta.

„Segítsük a fiúkat, hozzuk ide akkor azt a néhány hazaárulót, aki ma is megmutatta – Magyarország nagy-nagy dicsőségére –, hogy hogy lehet úgy politizálni az Európai Parlamentben, ahol még egyetlen országnak egyetlen képviselőjét se láttuk, hogy a saját hazájának, amikor kint van a miniszterelnöke, nekiesik, mint bolond borjú az anyjának. (…)”

A műsor másik résztvevője, Böcskei Balázs politikai elemző később meg is jegyzi: „Ottó, az egyik állításod az volt, hogy aki Orbán Viktort támadja, az hazaáruló…”

De Gajdics szerint ő nem ezt állította: „Ne facsard ki a szavaimat, nem ezt mondtam. Én azt mondtam, hogy azok az emberek, akik ott fölálltak és ezt az eseményt arra használták ki, amire, és ahogy ott viselkedtek meg amiket mondtak, az az én politikai közösségemnek nettó hazaárulás. Nem lehet rá mást mondani.”

Emlékezetes, januárban Bencsik András szintén az Echo Tv-ben nevezte hazaárulónak azokat, akik aláírják a Momentum népszavazási ívét. Nem sokkal a kijelentés után kiderült: 266 151 hazaáruló biztosan van Budapesten.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.