A háziorvosi praxisok sem fogják tudni kifizetni a megemelkedett fűtésszámlát

  • narancs.hu
  • 2022. október 19.

Belpol

Van olyan budapesti rendelő, ahol több mint 17-szeresére nő a fűtési költség tavaly áprilishoz képest. 

A háziorvosi praxisok fele kerülhet bajba, ha nem kap önkormányzati segítséget – számolt be az RTL Híradója.

A csatorna beszámolója szerint egy budapesti rendelőnek októberben például több mint 17-szeresére nő a fűtési költsége tavaly áprilishoz képest: tavaly a távhőért egy évre bruttó 285 ezer forintot fizettek, ez idén több mint 1,2 millió forinttal többe kerül, vagyis összesen több mint másfél millió forintot kell fizetniük, jövőre pedig várhatóan még tovább emelkednek a költségek, a vagyonkezelő szerint 4,6 millió forintos költségnövekedésre kell számítania az érintett rendelőnek tavalyhoz képest.

A Háziorvosok Online Szervezete szerint a magyarországi háziorvosi rendelők fele kerülhet hasonló helyzetbe. 3000 olyan praxis van ugyanis az országban, amely saját pénzből gazdálkodik, és piaci áron kapja az energiát. Ők segítség nélkül várhatóan képtelenek lesznek kigazdálkodni a rezsit – mondja Békássy Szabolcs, a szervezet alapítója.

Nagyjából 10-15-szörös rezsinövekedéssel számolnak, ami egy-egy praxis esetében akár 700-800 ezer forintos költségnövekedést is jelenthet havonta. 

A háziorvosok ezért az önkormányzatok segítségét várják, de Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke szerint az önkormányzatoknak annyi tartalékuk sincs már, hogy a saját tulajdonukban álló rendelőket és intézményeket fenn tudják tartani „a brutálisan megemelkedett energiaárak” mellett. Szerinte a kormánynak kellene segítenie a településeket.

A kormány a csatornával azt közölte: külön-külön vizsgálják majd a nagyobb önkormányzatok helyzetét, az erre kijelölt miniszteri biztos ennek alapján nyújt be javaslatot a kormánynak. Céljuk, hogy továbbra is biztosítsák a legfontosabb közszolgáltatások működését.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.