Bulgária nem hagyja magát! Kisdoktori disszertációk írásában már rég a lábnyomaikban lépkedünk, nemrég kiderült, hogy egyetemfoglalásban is leköröztek, a Jobbik szerint pedig a termőföld védelmében is előttünk járnak. Egy EU-nak is beintő földtörvény elfogadása miatt Varga Géza és Magyar Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselői szolidaritásukat és nagyrabecsülésüket fejezték ki a bolgár parlament felé kedd délután.
| ||
Néhány Jobbik-aktivista villámcsődületet is rittyentett a bolgár nagykövetség elé, ahol „We are with you” feliratú A4-es lapokkal demonstrálták együttérzésüket. Kisebb fennakadást okozott, hogy a követség munkatársait erről elfelejtették értesíteni, egyikük kérdőre is vonta az összejövetel résztvevőit, de amint kiderült, hogy támogató akcióról van szó, már csak a folyó tatarozási munkálatok miatt panaszkodott. „Nem vagyunk túl szalonképesek ebben a pillanatban” – mondta. Mivel a jobbikosok után ők is tájékoztatták a sajtót a helyzetről, kétszer is meghallgathattuk, miért olyan előremutató a bolgár jogalkotói aktus. Tényleg, miért is?
Mi történt?
A múlt kedden a bolgár parlament elfogadta a nemzeti radikális Ataka Párt földtörvényjavaslatát, mely a külföldiek földvásárlási moratóriumát 2014. január 1-jéről 2020-ra tolja ki. 172 képviselő szavazott igennel, 38 nemmel, a törvényjavaslat tehát annak ellenére nagy többséget kapott, hogy ellenzéki párt nyújtotta be. Varga Géza megjegyezte, hogy „érdekes módon még a kormányzó szocialista párt tagjai közül is sokan támogatták a javaslatot”. Varga szerint a javaslat beterjesztője előzetesen arról értesült, hogy „nyugat-európai ügyvédi irodák és a spekulánsokat segítő egyéb szervezetek már elkezdték tanulmányozni, hogyan lehetne Bulgáriában földhöz jutni. A törvény indoklásában szerepelt, hogy a bolgár föld körülbelül tizedannyiba kerül, mint a nyugati, így nagy érdeklődéstől lehetett tartani.”
Nem fog ezért beszólni az EU?
| ||
De igen. Varga elmondta, hogy a bizottság belső piacért felelős biztosa már ki is fejezte: ha Bulgária ezen az úton kíván továbbmenni, akkor az előcsatlakozási szerződésüket az összes többi tagállamnak felül kell vizsgálnia. „A bolgár képviselők ennek teljes tudatában is azt mondták, hogy termőföldjeik védelme mindennél fontosabb” – fogalmazott Varga. Az Országgyűlés egyébként a kormánnyal is szembefordult, a miniszterelnök, az igazságügyi és az agrárminiszter sem támogatta az új földtörvényt, mert Brüsszelben nekik kell majd a hátukat tartani. A Jobbik szerint elképzelhető, hogy egyes tagállamok ellenlépésként felülvizsgálják majd a szabad munkaerő-áramlás elvét, és lezárják határaikat a bolgár munkavállalók előtt. „Ez azonban nemzeti szinten nem jelent problémát, sőt a periférián lévő országokat éppen a fiatalok jelentette erőforrás elszívása sújtja. Talán a londoni gyorsétteremben dolgozó fiatalok rossz néven vennék a korlátozást, de össztársadalmi szempontból még előnyt is jelenthet” – vélekedett a képviselő.
Mit tegyen a magyar Országgyűlés?
Magyar Zoltán elmondta, hogy a magyar kormánynak és az Európai Parlament magyar képviselőinek kötelességük minden fronton kiállni a bolgár törvényhozás döntése mellett, hiszen Magyarország is nagyon hasonló problémákkal küzd, a földek árában hasonló aránytalanság mutatkozik. A Jobbik szorgalmazná a moratórium itthoni meghosszabbítását is, mert „ha mi is hasonló irányba mozdulnánk, az már intő jel lenne Brüsszel felé. Talán átgondolnák a földdel kapcsolatos politikájukat, és lehetőséget adnának a tagállamoknak, hogy saját hatáskörben dönthessenek termőföldjeik sorsáról.”
Egyébként mi a baj a külföldiekkel?
| ||
Mivel távol áll tőlem az anyaföld mindenféle szakrális megközelítése, igazából sosem értettem, miért akkora tragédia, ha külföldiek vásárolnak földet. Ezért megkérdeztem a két jobbikos képviselőt, nem lenne-e célszerűbb inkább a lemutyizott földpályázatokkal foglalkozniuk? Magyar Zoltán válaszában azt mondta, természetesen ők is szeretnének egy átlátható állami földbérleti rendszert, jelenleg rengeteg esetben mutatható ki politikai hátszél, maffiacsaládokhoz vagy politikusok rokonaihoz kerülnek a földek. A külföldiek földszerzése azonban – legalábbis egyelőre – nem az állami pályázatoknál fenyeget. Azzal nem is lenne akkora baj, ha egy nyugat-európai gazdálkodó letelepedne Magyarországon, és beilleszkedne a helyi közösségbe. „De ahogy az állami pályázatoknál Fidesz-közeli cégek és ügyvédeik professzionális módon játsszák ki a helyben élés kritériumát, úgy külföldi spekulánsok is könnyen megtehetik ugyanezt a nemrég elfogadott, gyalázatos magyar földtörvényben megjelölt követelményekkel” – mondta Magyar.
Varga Géza még hozzátette, hogy éppen az árakban mutatkozó különbségek miatt egy nyugati gazdának sokkal nagyobb esélye lenne földvásárlásra, mint magyar kollégájának. „És ha a hazai gazdák nem tudnak belépni a piacra, előbb-utóbb bekövetkezhet az, hogy a magyar föld akár 10 százaléka külföldi kézre kerül” – rémisztgetett Varga. Ez a bevételek, adók szempontjából szerinte jelentősen korlátozná önrendelkezésünket. Hogy pontosan mit ért ezen, a követségi munkatárs közbelépése miatt már nem derülhetett ki. Talán majd legközelebb.
