Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Campos Sánchez-Bordona csütörtökön nyilvánosságra hozott indítványában azt javasolja a bíróságnak, hogy teljes egészében utasítsa el a magyar és a lengyel kormány keresetét, amivel az úgynevezett jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletet támadják.
A bíróság végső döntése januárra várható, ha ez megegyezik majd a főtanácsnoki indítvánnyal, akkor az utolsó akadály is elhárul az uniós pénzek felfüggesztésével fenyegető mechanizmus alkalmazása elől. (Jogi értelemben már ma is be lehetne vetni a mechanizmust, de tavaly decemberben az uniós állam- és kormányfők között politikai alku született arról, hogy a bíróság döntéséig nem alkalmazzák.)
Két hete az Európai Bizottság előzetes, információkérő levelet küldött a magyar és lengyel kormánynak, ami arra utal, hogy velük szemben indíthatják meg elsőként a jogállamisági eljárást. A levelek tartalmáról ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
A főtanácsnoki indítványt a jogállamisággal és a korrupcióellenes küzdelemmel foglalkozó civil szervezetek értékelték csütörtök délután, online háttérbeszélgetésen.
Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa azt emelte ki, hogy a főtanácsnok teljes egészében lesöpörte a magyar és a lengyel kormány keresetét. Ez azért fontos, mert a keresetek amellett, hogy a jogállamisági rendelet egészének megsemmisítését kérték, a jogszabály egyes pontjait külön-külön is támadták. Ha a bíróság akár csak egy stratégiai kérdésben elfogadja a magyar vagy a lengyel érveket, az teljesen ki is üresítheti az eljárást és gyakorlatilag lehetetlenné teheti a szankciók alkalmazását. A főtanácsnoki indítványból viszont az következik, hogy a rendeletet abban a formában kell érvényben hagyni, ahogyan azt tavaly év végén eredetileg elfogadták.
A főtanácsnoki vélemény persze nem köti a bíróságot, és Léderer szerint "ködszurkálás" lenne megjósolni a bíróság végső ítéletét, de azt azért megjegyezte, hogy mióta a Helsinki Bizottságnál dolgozik, a saját területükön lényegében minden esetben megfogadta a bíróság a főtanácsnoki indítványokat. "A történelemből ugyanakkor ellenpéldákat is lehet hozni" - tette hozzá Léderer András.
A szakértők megpróbálták felmérni, hogy a jogállamisági mechanizmus - ha túléli a bírósági felülvizsgálatot - mennyiben adna új, a korábbiaknál erősebb eszközt az Európai Bizottság kezébe a jogállamisági problémák vagy az államilag támogatott korrupció felszámolására.
Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programvezetője szerint a jogállamisági mechanizmussal a Bizottság elvben felléphet az uniós pénzfelhasználást ellenőrizni hivatott intézmények - például a Közbeszerzési Hatóság vagy a Gazdasági Versenyhivatal - foglyul ejtése ellen is. "A korábbi eszközökkel ez nehezen volt kezelhető, mert nem szervezési vagy jogalkotási problémáról beszélünk, inkább a politikailag motivált kinevezési gyakorlat vezet az intézmények rossz működéséhez" - vélekedett Nagy.
Vincze Orsolya, a K-Monitor munkatársa szerint az összeférhetetlenség túl laza magyarországi szabályozásával szemben is jó eszköz lehet a jogállamisági mechanizmus. "A témában márciusra várható a GRECO (Korrupció Elleni Államok Csoportja) új jelentése Magyarországról, ennek a megállapításaira a Bizottság is oda fog figyelni" - mondta Vincze.
A civil szervezetek ugyanakkor erős kétségeket is megfogalmaztak a Bizottság elkötelezettségét illetően.
Léderer András arra mutatott rá, hogy ahogyan a lengyelországi "LMBTQ-mentes övezetek" miatt leállították bizonyos pénzek folyósítását, ezt más ügyekben is megtehették volna, mégsem léptek.
Nagy Gabriella szerint a Bizottság az eddig rendelkezésére álló eszközöket sem használta ki teljesen. A 2010-es évek elején még Magyarországon is indítottak kötelezettségszegési eljárásokat szabálytalan közbeszerzések miatt, azóta viszont nem. "Az új jogállamisági mechanizmus is csak annyira lesz hatékony, amennyire a Bizottság hajlandó lesz használni" - jelentette ki a Transparency munkatársa.
A Bizottság legendás óvatosságát a beszélgetés résztvevői azzal magyarázták, hogy a brüsszeli intézmény jogi szolgálata "nagyon konzervatív társaság", csak akkor javasolnak jogi lépéseket egy ügyben, ha teljesen biztosak benne, hogy egy esetleges perben a bíróság előtt is meg tudnák védeni az igazukat.
A fontolva haladást jelzi, hogy a magyar és a lengyel kormánynak november 17-én kiküldött figyelmeztető levelek hivatalosan még nem a jogállamisági eljárás részei, ez Léderer András szavaival inkább a "népmesei okos lányra" hajazó megoldás. Ha a bíróság fenntartja a jogállamisági mechanizmust, a Bizottságnak akkor is küldenie kell egy újabb, immár hivatalos értesítést az eljárás tényleges megindításához.
Ettől a ponttól kezdve legkorábban négy hónap alatt juthatunk el a szankciókig, de akár nyolc hónapra is kitolható az eljárás.
Vincze Orsolya azt mondta erről, hogy a jövő tavaszi magyar választásig már biztosan nem számíthatunk büntetésre.
Léderer András annyiban optimista, hogy a légkör érezhetően megváltozott az utóbbi években, erre utal az is, hogy a perben vagy egy tucat EU-s tagállam avatkozott be a Tanács és a Parlament oldalán (vagyis a magyar és a lengyel kormány ellen). "Úgy tűnik, most tényleg van rá politikai akarat, hogy fellépjenek az uniós pénzek elherdálása ellen."
Vincze Orsolya úgy látja, hogy nem feltétlenül a Bizottság bátorságát mutatja majd, ha ténylegesen alkalmazni fogják a mechanizmust. "Komoly nyomás volt rajtuk, nem csak az Európai Parlament részéről, hanem a nyugati tagállamok közvéleménye felől is, kezdik ugyanis megunni, hogy a lopást finanszírozzák a befizetett adójukkal."
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
