A jogállamisági mechanizmus is csak akkor ér valamit, ha merik használni

Belpol

Civil szervezetek értékelték az EU Bíróságának főtanácsnoki indítványát.

Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Campos Sánchez-Bordona csütörtökön nyilvánosságra hozott indítványában azt javasolja a bíróságnak, hogy teljes egészében utasítsa el a magyar és a lengyel kormány keresetét, amivel az úgynevezett jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletet támadják.

A bíróság végső döntése januárra várható, ha ez megegyezik majd a főtanácsnoki indítvánnyal, akkor az utolsó akadály is elhárul az uniós pénzek felfüggesztésével fenyegető mechanizmus alkalmazása elől. (Jogi értelemben már ma is be lehetne vetni a mechanizmust, de tavaly decemberben az uniós állam- és kormányfők között politikai alku született arról, hogy a bíróság döntéséig nem alkalmazzák.)

Két hete az Európai Bizottság előzetes, információkérő levelet küldött a magyar és lengyel kormánynak, ami arra utal, hogy velük szemben indíthatják meg elsőként a jogállamisági eljárást. A levelek tartalmáról ebben a cikkünkben írtunk bővebben:

A főtanácsnoki indítványt a jogállamisággal és a korrupcióellenes küzdelemmel foglalkozó civil szervezetek értékelték csütörtök délután, online háttérbeszélgetésen.

Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa azt emelte ki, hogy a főtanácsnok teljes egészében lesöpörte a magyar és a lengyel kormány keresetét. Ez azért fontos, mert a keresetek amellett, hogy a jogállamisági rendelet egészének megsemmisítését kérték, a jogszabály egyes pontjait külön-külön is támadták. Ha a bíróság akár csak egy stratégiai kérdésben elfogadja a magyar vagy a lengyel érveket, az teljesen ki is üresítheti az eljárást és gyakorlatilag lehetetlenné teheti a szankciók alkalmazását. A főtanácsnoki indítványból viszont az következik, hogy a rendeletet abban a formában kell érvényben hagyni, ahogyan azt tavaly év végén eredetileg elfogadták.

A főtanácsnoki vélemény persze nem köti a bíróságot, és Léderer szerint "ködszurkálás" lenne megjósolni a bíróság végső ítéletét, de azt azért megjegyezte, hogy mióta a Helsinki Bizottságnál dolgozik, a saját területükön lényegében minden esetben megfogadta a bíróság a főtanácsnoki indítványokat. "A történelemből ugyanakkor ellenpéldákat is lehet hozni" - tette hozzá Léderer András.

A szakértők megpróbálták felmérni, hogy a jogállamisági mechanizmus - ha túléli a bírósági felülvizsgálatot - mennyiben adna új, a korábbiaknál erősebb eszközt az Európai Bizottság kezébe a jogállamisági problémák vagy az államilag támogatott korrupció felszámolására.

Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programvezetője szerint a jogállamisági mechanizmussal a Bizottság elvben felléphet az uniós pénzfelhasználást ellenőrizni hivatott intézmények - például a Közbeszerzési Hatóság vagy a Gazdasági Versenyhivatal - foglyul ejtése ellen is. "A korábbi eszközökkel ez nehezen volt kezelhető, mert nem szervezési vagy jogalkotási problémáról beszélünk, inkább a politikailag motivált kinevezési gyakorlat vezet az intézmények rossz működéséhez" - vélekedett Nagy.

Vincze Orsolya, a K-Monitor munkatársa szerint az összeférhetetlenség túl laza magyarországi szabályozásával szemben is jó eszköz lehet a jogállamisági mechanizmus. "A témában márciusra várható a GRECO (Korrupció Elleni Államok Csoportja) új jelentése Magyarországról, ennek a megállapításaira a Bizottság is oda fog figyelni" - mondta Vincze.

A civil szervezetek ugyanakkor erős kétségeket is megfogalmaztak a Bizottság elkötelezettségét illetően.

Léderer András arra mutatott rá, hogy ahogyan a lengyelországi "LMBTQ-mentes övezetek" miatt leállították bizonyos pénzek folyósítását, ezt más ügyekben is megtehették volna, mégsem léptek.

Nagy Gabriella szerint a Bizottság az eddig rendelkezésére álló eszközöket sem használta ki teljesen. A 2010-es évek elején még Magyarországon is indítottak kötelezettségszegési eljárásokat szabálytalan közbeszerzések miatt, azóta viszont nem. "Az új jogállamisági mechanizmus is csak annyira lesz hatékony, amennyire a Bizottság hajlandó lesz használni" - jelentette ki a Transparency munkatársa.

A Bizottság legendás óvatosságát a beszélgetés résztvevői azzal magyarázták, hogy a brüsszeli intézmény jogi szolgálata "nagyon konzervatív társaság", csak akkor javasolnak jogi lépéseket egy ügyben, ha teljesen biztosak benne, hogy egy esetleges perben a bíróság előtt is meg tudnák védeni az igazukat.

A fontolva haladást jelzi, hogy a magyar és a lengyel kormánynak november 17-én kiküldött figyelmeztető levelek hivatalosan még nem a jogállamisági eljárás részei, ez Léderer András szavaival inkább a "népmesei okos lányra" hajazó megoldás. Ha a bíróság fenntartja a jogállamisági mechanizmust, a Bizottságnak akkor is küldenie kell egy újabb, immár hivatalos értesítést az eljárás tényleges megindításához.

Ettől a ponttól kezdve legkorábban négy hónap alatt juthatunk el a szankciókig, de akár nyolc hónapra is kitolható az eljárás.

Vincze Orsolya azt mondta erről, hogy a jövő tavaszi magyar választásig már biztosan nem számíthatunk büntetésre.

Léderer András annyiban optimista, hogy a légkör érezhetően megváltozott az utóbbi években, erre utal az is, hogy a perben vagy egy tucat EU-s tagállam avatkozott be a Tanács és a Parlament oldalán (vagyis a magyar és a lengyel kormány ellen). "Úgy tűnik, most tényleg van rá politikai akarat, hogy fellépjenek az uniós pénzek elherdálása ellen."  

Vincze Orsolya úgy látja, hogy nem feltétlenül a Bizottság bátorságát mutatja majd, ha ténylegesen alkalmazni fogják a mechanizmust. "Komoly nyomás volt rajtuk, nem csak az Európai Parlament részéről, hanem a nyugati tagállamok közvéleménye felől is, kezdik ugyanis megunni, hogy a lopást finanszírozzák a befizetett adójukkal."

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.