Jön a pedofil-adatbázis

A Kaleta-csapda

Nyilvántartással, foglalkozástól eltiltással, szigorúbb büntetési tételekkel harcolna a Fidesz a pedofilok ellen. Adatvédelmi, büntetőjogi és gyermekjogi szempontból vizsgáltuk meg a törvényjavaslatot, amely a legtöbb szakértő szerint jó irányba mutat, de rengeteg kérdést felvet.

Május 26-án Kocsis Máté és Selmeczi Gabriella pedofilellenes törvénycsomagot nyújtott be az Országgyűlés elé. A hír senkit nem ért váratlanul: Kocsis a benyújtást megelőző tíz napban újabb és újabb részleteket közölt a törvényjavaslatról Facebook-oldalán, de az igazi előzmény a tavaly nyári Kaleta-ügy volt. A perui exnagykövetet egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, miután 19 ezer gyermekpornográf felvételt találtak a számítógépén. A Fidesz frakcióvezetője akkor úgy fogalmazott: az ügy rávilágított arra, hogy a jelenlegi szabályozás nem megfelelő, a bírói mérlegelés lehetősége elég nagy, a „pedofil bűncselekmény kapcsán nincs bocsánat, nem lehet megértés”. Akkor nem Kocsis volt az egyetlen, aki szigorításért kiáltott: az ellenzéki pártok is szigorúbb büntetési tételeket és nyilvántartást követeltek, Orbán Viktor pedig azt ígérte, a gyermekvédelem az őszi törvényalkotás egyik legfontosabb kérdése lesz.

Listázás

Kocsis Máté vezetésével tavaly nyáron felállt egy munkacsoport, a törvénycsomag pedig most május végére született meg A pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról címmel. A javaslat legtöbb kérdést felvető pontja a „pedofil-nyilvántartás”, amelybe azok kerülnének, akik gyermekek sérelmére követtek el szexuális bűncselekményt, jogerősen elítélték őket és az elkövetéskor betöltötték a 18. életévüket. Ilyen adatbázis létrehozását az Európai Unió már 2011-ben a tagállamok figyelmébe ajánlotta a gyerekek szexuális bántalmazásáról szóló irányelvben, s a világ mintegy 30 országában élnek is ezzel a gyakorlattal.

A magyar adatbázis bizonyos megkötésekkel nyilvános lesz (ilyen nagyon kevés országban van, például az Egyesült Államokban és Lengyelországban), azok kereshetnek majd rá az ügyfélkapujukon keresztül egy-egy névre, akik nagykorúként egy gyerek nevelését, felügyeletét, gondozását látják el, vagy egy gyerek hozzátartozói. Nekik nyilatkozniuk kell arról, hogy az adatok megismerése „a gyermek elleni bűncselekmények megelőzése céljából feltehetően szükséges”, az adatkérések száma nem lesz korlátozva, vagyis a jelen tervezet szerint akármennyi névre rá lehetne keresni. Ha van találat, a rendszer kiadja az illető teljes nevét, születési évszámát, a település nevét, ahol a keresett személy lakik (ha fővárosi, a kerületet is), az elkövetett bűncselekményre vonatkozó információkat és egy arcképet. Ha több egyforma nevű ember szerepel az adatbázisban, mindegyiket kidobja a kereső.

„A gyermekbántalmazók listázása szerintem érthető és elfogadható jogalkotói szándék. Az is megfelelhet a célhoz kötöttség elvét elváró uniós GDPR-szabályozásnak, hogy a szülők a »korlátozott nyilvánosságot biztosító« ügyfélkapun ellenőrizzék a gyanús személyeket. Selmeczi Gabriella és Kocsis Máté javaslata azonban adatvédelmi szempontból sok pontatlanságot tartalmaz, és számos tisztázatlan kérdést vet fel” – mondta a Magyar Narancsnak Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke.

A Fidesz-KDNP parlamenti frakci?j?nak sajt?t?j?koztat?ja az ?szi

 
 
Az ügygazda
Fotó: MTI/Kovács Attila

Kocsis Mátéék terve ugyanis különleges személyes adatokat tenne elérhetővé, és a bűnügyi nyilvántartás egy olyan szeletét nyitja meg a lakosság előtt, amelyet eddig csak a nyomozók, ügyészek használhattak. Az adatkezelő ezúttal viszont nem a rendőrség lesz, hanem a szomszédban lakó háromgyermekes anyuka, akinek nincs feltétlenül fogalma a rá is érvényes adatvédelmi szabályokról. Éppen ezért fontos észben tartani – mutatott rá Péterfalvi –, hogy a Kocsis-féle javaslat szerint az igénylőt büntetőjogi felelősség terheli azért, amit a nyilvántartásban talált fényképekkel, személyes adatokkal tesz. Rákereshetünk például a munkára jelentkező bébiszitterre vagy a játszóterek környékén céltalanul kószáló öreg­úrra, már ha tudjuk a nevét: adatait viszont nem menthetjük le, nem készíthetünk róluk képernyőképet, és semmiképp sem oszthatjuk meg a szélesebb nyilvánossággal, mert azzal törvényt sértünk.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk